A csontok eltörhetnek, az izomzat sorvadhat, a mirigyek tétlenkedhetnek, még az agy is megpihenhet anélkül, hogy az életünk közvetlen veszélybe kerülne, de ha a vese nem működik, sem a csont, sem az izom, sem a mirigyek, sem az agy nem folytathatja munkáját.
Hamer W. Smith

A normális veseműködés elengedhetetlenül fontos a szervezet működésének fenntartásában. A vesék számos feladatot látnak el:

• Kiszűrik a „salakanyagokat” amelyek egy része az elfogyasztott táplálékok lebontásakor képződik.
• Részt vesz a szervezet folyadék-, és ásványi anyagtartalmának szabályzásában.
• A vérnyomás szabályzásában.
• A vörösvérsejtek képzésében.

A krónikus vesebetegség kezelésének egyik alap pillére a diéta, a helyesen összeállított étrend, amivel a vese állapotának rosszabbodása lassítható.

Az étrend összeállításának szempontjai:

• Egyénre szabott megfelelő energiabevitel.
• Csökkentett, de ugyanakkor megfelelő minőségű fehérje bevitel.
• A krónikus vesebetegség állapotához igazodó ásványianyag, és folyadék bevitel.
• Társbetegségek,(cukorbetegség, magasvérnyomás betegség) étrendjének figyelembe vétele.

Egyénre szabott megfelelő energia bevitel.
Fontos cél az optimális tápláltsági állapot elérése, és annak megtartása. A napi energia, kalória igény meghatározásához számítsuk ki ideális testsúlyunkat, és tápláltsági állapotunkat.

Ideális testsúly kiszámítása: Brocca Index = testmagasság mínusz 100.

Példa:

Nőknél: 165cm, 65 kg —> Broca Index: (165-100)= 65 kg az ideális testsúly. 35 év alatti korcsoportban mínusz 10% —> (165-100)- 6,5= 59,5 kg az ideális testsúly.
Férfiaknál: 175cm, 75 kg —> Broca Index: (175-100)= 75 kg az ideális testsúly. 35 év alatti korcsoportban mínusz 10% —> (175-100)- 7,5= 67,5 kg az ideális testsúly.

A szakemberek a tápláltsági állapot megítélésére a BMI (BODY MASS INDEX) BMI = Jelenlegi testtömeg kg / testmagasság m².

Az életkornak megfelelő BMI alatti érték alultápláltságot, az életkornak megfelelő BMI feletti érték túlsúlyt, elhízást mutat.

Krónikus vesebetegségben az átlagos napi energia szükséglet: 30-40 kilokalória ideális testsúly kilogrammokra.
Energiát adó tápanyagaink a szénhidrátok,(liszt, kenyér, és tészta félék, zöldség félék, stb.), zsírok, olajok, margarinok. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére szolgálnak, de elégtelen kalória bevitel esetén, a fehérjék is energiaként hasznosulnak.

Csökkentett, de ugyanakkor, megfelelő minőségű fehérje bevitel.
A fehérjék, a szervezet építő anyagai, amelyek lehetnek állati és növényi eredetűek.
Az állati eredetű fehérjék a húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek, tojás.
Növényi eredetű fehérje források gabona, és zöldség félék. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék lebontása során képződő bomlás termékei a vesén átválasztódnak ki. A fehérje bevitel csökkentésével „tehermentesíthetjük” a vesét, mivel így kevesebb bomlás termék képződik. A vesebetegség súlyosságától függően a napi fehérje bevitel ideális testsúly kilogrammokra 1- 0,8-06 gr. Fontos, hogy a naponta elfogyasztott fehérjéknek a felét jó minőségű állati eredetű fehérjékből fedezzük.

Ez napi 60gr fehérje bevitel esetén 30gr növényi fehérjét és 30gr állati eredetű fehérjét jelent. Az étrendben a nagy fehérje tartalmú nyersanyagok, élelmiszerek mennyiségét csökkentjük.  Nem elég a húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek mennyiségének csökkentése. Ne feledjük, hogy a növényi eredetű termékek közt is vannak igen nagy fehérje tartalmúak, pl.: szója, olajos magvak, száraz bab, lencse, sárgaborsó, száraztészták. Az étrend fehérjetartalmának csökkentésében segítenek a fehérjeszegény termékek. A hagyományos tésztafélék helyett használjunk Femini tésztát. Liszt helyett sűrítsünk étkezési keményítővel.
A fehérje bevitel csökkentése mellett mindig ügyeljünk az étrend megfelelő kalória tartalmára. Csökkentett  kalória bevitel esetén a fehérjék energia forrásként hasznosulnak.
A szervezet saját fehérjéinek felépítését izmaink lebontásából származó fehérjékből fedezi, ezáltal csökken az izomtömegünk.

A krónikus vesebetegség állapotához igazodó ásványianyag, és folyadék bevitel.
A veseműködés romlásával a vese kevéssé képes az ásványi anyagok (kálium, foszfor, nátrium) kiválasztására, így ezekre is figyelni kell az étrendben.
Az ásványanyagok is a táplálékaink alkotó részei. Vesebetegség esetén a kálium-, nátrium-, foszfor- fogyasztás mértékének van a legnagyobb jelentősége.
A kálium izmaink működéséhez elengedhetetlenül fontos, ugyan akkor nem elegendő kiválasztás esetén súlyos szívműködési zavarokat okoz. A napi kálium bevitel csökkentését a kezelő orvos határozza meg a laboratóriumi vizsgálatok meretében. A legnagyobb káliumtartalma a zöldségféléknek, és gyümölcsöknek van.

Az étrend káliumtartalma csökkenthető:

• nyersanyag válogatással
• ételkészítés során a főzőlé elöntésével

A vér foszfor tartalmának emelkedése bonyolult folyamatokon keresztül a csontok és az érfal károsodását okozza. A napi foszfor bevitel 800mg- nál ne legyen több. Az étrendből hagyjuk ki a különösen magas foszfor tartalmú nyersanyagokat és élelmiszereket, pl.: ömlesztet sajtok kockasajt, füstölt húsok, olajos halak, stb.

A nátriumnak fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályzásában, ami a konyhasó egyik alkotója.  A túlzott sózás emeli a vérnyomást, rontja a veseműködést.
A só (nátriumklorid) bevitel napi 5gr legyen. A tápanyagtáblázatok a nátrium tartalmat adják meg, ami nem azonos a nátriumklorid, vagyis a konyhasóval.
5gr Konyhasó = 2gr Nátriummal.
 Só helyett használjunk fűszernövényeket, delikát helyett, natúr vegetát. Soha ne sózzuk meg a paprikát, paradicsomot, uborkát, retket. Kerüljük a sózott rágcsálni valókat, a magas sótartalmú leves- vagy mártásporok használatát.

Krónikus vesebetegségben különösen fontos a folyadék bevitel és leadás egyensúlyban tartása.

A betegség kezdeti szakában a folyadék bevitel napi 2-3 liter.Ez ne legyen tej, kefir, joghurt, ami ilyen mennyiségben túl sok fehérje bevitelt jelentene.  Kerüljük a 100%-os gyümölcsleveket, amelyek túlzott kálium bevitellel járnak. Olyan ásványvizet válasszunk, amelyeknek alacsony a nátrium tartalma, de gazdag kalcium- és magnézium tartalmuk.
Helyes, ha a beteg rendszeresen méri a testsúlyát reggel és este. Mindig azonos időben és ruhában. A reggel és este mért súly között nem lehet több fél kilónál. Amennyiben a súly több, igen valószínű, hogy a vese már nem képes a bevitt folyadék teljes eltávolítására, vizenyők alakulnak ki. A folyadék megszorítás mértékét a kezelő orvos határozza meg.

Minden vesebetegnek, illetve vesebeteg családjának nagyon ajánlom a vesebetegeknek előírt diétáskönyvek alapos tanulmányozását, mert a vesebetegek életminőség romlását évekkel lehet csökkenteni!!

• Az étrendi előírások betartásához mindenképpen szükséges grammos mérleg és tápanyag táblázat használata.
• Vezessünk étkezési naplót.
• Az étrend, diéta megértéséhez, elsajátításához, kérjen segítséget dietetikustól.

Ne feledje, a helyesen betartott diétával egyensúlyban tartja, lassítja a vese működés romlását.

Forrás: Hypertonia 2009/1. száma – szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

Képforrás: Jámbor Éva – Élj velünk