Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874

jan 06 2015

Testsúlycsökkentés

Testsúlycsökkentés – 2014 – 2. rész

, , , , , , , , , , ,

Hipertónia, Jó tudni, Megelőzés

Táplálkozási piramisok

A zsírszegény és szénhidrátszegény diéták szorgalmazása körüli vita még napjainkban sem zárult le, mindenesetre mindinkább kialakulóban van az új trend, a kalóriaszegény–szénhidrátszegény–mérsékelten zsírszegény diéta. Jelentős változás van kialakulóban az Egyesült Államokban is, ez megmutatkozik a lakosság számára piramis formában ábrázolt táplálkozási ajánlásokban.

Az USA Agrárminisztériumának (USDA) 1992-es táplálkozási piramisában még a legfőbb ajánlás a gabonafélék, rizs, tészták, burgonya napi 6–11-szeri fogyasztását szorgalmazta, nem csoda, ha közben az amerikaiak meghíztak. Orvosi, táplálkozástudományi oldalról 2003-ban, illetve 2008-ban a Harvard Egyetem tette közzé piramisát, ahol a piramis bázisán szereplő szabad fogyasztású ételek között a teljes kiőrlésű gabonatermékek megmaradtak, míg az édességek, rizs, burgonya, tészták a piramis csúcsára, tehát a korlátozandó ételek közé kerültek. A későbbi USDA-piramist is részben korrigálták, a teljes kiőrlésű gabonatermékek kifejezett ajánlásával. A gabonatermékek közül az USA-ban jelenleg 87 százalék származik még finomlisztből és csak 13 százalék teljes kiőrlésűből. A jelenlegi, 2014-ben érvényes amerikai irányelvek szerint ezt 50-50 százalékra kellene közelíteni. Ugyanakkor megtartották a kalóriabevitel csökkentésének elsődlegességét, és a zsírszegény diéta előtérbe helyezését megszüntették a szénhidrátszegény diétával szemben. Az elhízott hipertóniások részére az USA-ban a DASH diétát vezették be, amely teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, húsféléket, halat, hüvelyeseket és maximum napi 6 gramm sót tartalmaz.

Ajánlások
Szakmai körökben szokásos, hogy a különböző orvosi, dietetikusi társaságok táplálkozási ajánlásokat tesznek közzé a lakosság számára. A Nemzetközi Elhízástudományi Társaság (IASO) legalább 25 százalék fehérjét és csak 35–45 százalék, lassú felszívódású (alacsony glikémiás indexű) szénhidrátot javasol. Ugyanakkor az amerikai kardiológiai társaságok 2014-ben is még elsősorban a kalóriában és zsírban szegény diétákat javasolják. Ennek háttere főleg az, hogy az nem az elhízás, hanem a szívinfarktus fő rizikófaktorának tekinthető magas koleszterinszint kezelésére vonatkozik. Miután azonban a koleszterinszint diétával csak 5–10 százalékkal csökkenthető, valamint kiváló koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek vannak forgalomban, amelyek a koleszterin belső termelését jelentősebben csökkentik, ezért nem véletlen, hogy ettől a diétától az elhízásban is csak mérsékelt eredmény várható. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az amerikai Dietetikus Társaság ma már egyenrangúnak tartja a szénhidrát-korlátozást a zsírkorlátozással, szorgalmazzák a teljes kiőrlésű gabonafélék és a rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. A magyar MOMOT ajánlás Magyarországon 2007-ben alapítottuk meg az elhízásban illetékes Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT). A 2012-ben megújított diétás irányelvben is előtérben áll a kalóriabevitel napi 1200–1500 kalóriára való csökkentése, valamint a gyorsan felszívódó szénhidrátok (fehér kenyér, rizs, krumpli, tészta) bevitelének korlátozása. Ugyanakkor fokozottan ösztönzi a mozgásterápiát, amely az általános diétával szemben csak a zsírszövetből fogyaszt. A nőknél 1200, a férfiaknál 1500 kalóriát tartalmazó étrend tápanyag-összetételére vonatkozóan 30 százalék zsír, 45 százalék szénhidrát, 25 százalék fehérje és napi 30 g rostbevitel szerepel az irányelvekben.
Nehézségek a diéta megtartásában
Sajnos a fogyókúrázók több mint a fele fél év után nem tudja tartani a diétát, pl. a szénhidrátok korlátozását sem. A magányosan diétázók 95 százaléka egy év alatt visszahízza az eredeti testsúlyát. Orvos, dietetikus vagy elhízásban jártas szakember, obezitológus segítségével ez az 5 százalékos eredmény 30 százalékra növelhető. A szénhidrátbevitel korlátozása szintén nagyon nehéz. Ezen segíthetnek olyan próbálkozások, mint pl. a hazánkban is előállított szénhidrátszegény liszt, amely a búzaliszt 70 százalékával szemben csak 30 százalék szénhidrátot tartalmaz, szójafehérjével, rosttal kiegészítve. Ilyen lisztből készült ételeket a fogyókúra alatt is fogyaszthatnak, és tovább tudják tartani a diétát. A fentiek alapján vizsgálatokkal bizonyították, hogy a kalóriabevitel azonos csökkentése mellett a szénhidrátszegény diétákkal fél év alatt 3-4 kg-mal többet lehet fogyni, mint a zsírszegény diétával, ami sikerélményt jelenthet. Indításnak ezért ezt a típusú diétát javasoljuk, fél év után pedig – az elért 10–14 kg testsúlycsökkentés után – elsősorban a kalóriabevitel csökkentésére kell koncentrálni, ha tovább akarunk fogyni vagy megtartani az elért testsúlycsökkenést. Fontos szempont, hogy kerüljük a gyümölcsleveket és az édes gyümölcsöket, mert a gyümölcscukor (fruktóz) is átalakulhat zsírsavakká. Hasonlóan fontos, hogy este lényegesen kevesebbet együnk, mint a déli étkezés idején, mert éjszaka a zsírok oxidációja lelassul, fizikai aktivitás sincsen.
Orvosilag megalapozatlan diéták
Megemlítjük, hogy a legnagyobb nézettségnek örvendő telekommunikációs csatornákon, könyvek hasábjain diéták ezrei versenyeznek, legtöbbször egyedül üdvözítő diétának hirdetve magukat. Sokszor már a reklámszövegből is kiderül a szakszerűtlenség, főleg amikor zsírégetésre, méregtelenítésre hivatkoznak. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ezekkel a diétákkal is lehet fogyni, hiszen ha valaki a korábbi napi 3-4000 kalóriával szemben jobban odafigyelve ennél kevesebbet eszik, az fogy. Ugyanakkor előbb-utóbb felléphet a jojó effektus, amikor átmenetileg akár drasztikusan is csökken a testsúly, de a szervezet 7-10 nap múlva lelassítja az alapanyagcseréjét, és azután hiába eszik a diétázó kevesebbet, abból több hasznosul. Semmilyen tudományos vizsgálat nem bizonyította az osztott diéták speciális hatását, ezek csak a kalóriabevitel csökkentésével fogyaszthatnak. Tudományosan megalapozatlanok pl. a Hay-féle diéta, a Fit for Life, a grapefruitdiéta, a vércsoport szerinti és a csillagjegy szerinti diéták, a káposztaleveskapszula- diéta, sőt veszélyesek is lehetnek, mint a Buckingham-féle teljes éhezés, hashajtókkal és gyümölcslevekkel és az F. X. Mayr-féle, beöntésekkel induló béltisztító program. Utóbbiak hasonlóak az elfogadhatatlan 0 diétákhoz. Nem érdemes utánanézni a mágikus fogyasztókrémeknek, tapaszoknak, öveknek, pizsamáknak és társaiknak, a léböjtöknek sem.

Az elhízás gyógyszeres kezelése

Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, az volt a jellemző, hogy doppingszerű és hatású gyógyszereket forgalmaztak, amelyeket aztán a központi idegrendszert izgató és a szív- és érrendszert károsító mellékhatásaik miatt előbb-utóbb kivontak. Hazánkban 5 év óta nincs étvágycsökkentő gyógyszer forgalomban. Az Egyesült Államokban viszont már van egy hatásos, lorcaserin hatóanyagú szer, amely az agyban anélkül csökkenti az étvágyat, hogy központi idegrendszeri vagy szív- és érrendszeri mellékhatása lenne. Az Európai Unióban még befogadásra vár. Addig is az étvágyat bőséges rostfogyasztással csökkenthetjük (pl. rosttabletták, zabkorpa), valamint univerzálisan ajánlható napi egy maroknyi mandula, mogyoró, dió nassolása, melyből a hipertóniások ne a sózott formát fogyasszák, mert az emelheti a vérnyomást.

Forrás: Hypertonia 2014/3; Tudomány Kiadó, 2014, HU ISSN 1789–8870

Szerzők: Dr. Pados Gyula, Dr. Simonyi Gábor, Prof. Dr. Bedros J. Róbert Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ és Főigazgatóság 

No Comments

Comments are closed.