A hőségriadót komolyan kell venni az egészségeseknek is, ám még inkább a potenciálisan veszélyeztetetteknek, különösen a keringési betegségben (koszorúér betegség, agyér betegség, magasvérnyomás) és a cukorbetegségben szenvedőknek.

A szervezetünk működésére a hosszan tartó, szokatlanul nagy meleg akkor is hatással van, ha nem érzékeljük a válaszreakciót olyan hevesnek, mint a frontok esetében. A szervezetünk a hőszabályzó képessége révén törekszik az egyensúly visszaállítására és fenntartására, azonban alkalmazkodóképessége véges.

Extrém meleg hatásai

Több nemzetközi, köztük spanyol, görög vizsgálatban figyelték az extrém meleg (hőhullám) hatását. Amikor a napi maximum hőmérséklet meghaladta a 41^oC-ot, a 75 évesnél idősebbek halálozása az átlaghoz képest mintegy 51%-kal emelkedett Celsius fokonként. Amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 30 ^oC-ot, a halálozások száma tovább emelkedett. Több tanulmány szerint a hőhullámok után a halálozás jelentősen megnövekedett a vesebetegek és cukorbetegek körében – a nem kellő folyadékfogyasztás következtében -, illetve a hőhullámot követő néhány napban nőtt a szívinfarktus és a légzőszervi megbetegedések okozta halálozás is. A magas hőmérséklet különösen megterhelő a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint a cukorbetegségben szenvedők számára, de kockázatot jelent a túlsúlyosaknak, a vesebetegségekkel élőknek, és azoknak, akik a légzőrendszert érintő betegségekben szenvednek.

Magyarországon I. fokú (figyelmeztető jellegű) hőségriasztás van, ha a napi átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 ^oC-ot. II. fokú riasztás lép életbe, ha napi átlaghőmérséklet legalább 3 egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 ^oC-ot. III. fokú hőségriadót indokol, ha a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 27^oC-ot.

Hőségriadóban