Népegészségügyi prevenció Magyarországon II.: megalapozott módszerekkel, megfelelő információval, valódi szűrési eredmények

„ Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020” (MÁESZ) – négyéves eredmények

KISS István, BARNA István, DANKOVICS Gergely, DAIKI Tenno, KÉKES Ede a MÁESZ Programbizottság nevében

Magyarországon számos szűrőprogram indult az elmúlt 10 évben. Ezek egy-egy kiemelt céllal sikeresen, illetve kevésbé sikeresen valósultak meg. Számos évről évre visszatérő rendezvényen is megjelenik a szűrővizsgálat, elsősorban cardiovascularis profillal, mintegy az érdeklődést kiszolgáló többlettevékenység, illeszkedve vagy mellérendelve a rendezvény fő céljának. Kevés olyan program zajlott, amely a korosztályokhoz kötve, az alapellátásban rendszeresen történt volna, akár állampolgári jogon(miniszteri rendelet alapján), akár pedig szakmapolitikai kezdeményezésre. Az utóbbinak az aki emelt jelentősége, hogy összekapcsolja a szűrő vizsgálatot az egészségügyi ellátórendszerrel és biztosítja a kiszűrt betegek számára a további ellátást is.

A 2010-ben kezdeményezett „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010– 2020” (MÁESZ) Program az országot járva (szűrőkamionnal), rendezvényekhez kapcsolódva vagy önálló szűrésként, a helyi egészségügyi ellátással együttműködve (alapellátás, foglalkozás-egészségügy stb.) zajlik. A hároméves összefoglaló eredményekről (1), illetve egyes részterületek eredményeiről 2012 2013-ban számoltunk be (2–7). Ebben az összefoglalónkban további egy év eredményeit mutatjuk be, összehasonlítva az elmúlt négy év eredményeivel.

Módszerek

A szűrőprogram speciálisan épített kamionban valósult meg, amelyben lépésről lépésre különböző vizsgálatok történtek meghatározott idő alatt. Egy egyén „átjutási” ideje a komplex szűrővizsgálaton 27–30 perc volt a vizsgálatok sokfélesége miatt (1. ábra).

1. ábra. A komplex szűrővizsgálati program részei

A megfelelő egészségügyi környezetet a mosható és fertőtleníthető felületek, speciális légszűrő rendszerek biztosították, akadálymentesített formában. A működés az ÁNTSZ minőség-ellenőrzésével és engedélyével történt.

A vérnyomást „Hartmann Tensoval duo control” vérnyomásmérővel mértük, és kóros értéknek tekintettük a 140 Hgmm-es, vagy annál magasabb szisztolés vérnyomásértéket, illetve a 90 Hgmm-es, illetve az annál magasabb diasztolés értéket. A szérumkoleszterin-, -húgysav- és –vércukorszintet „Easy Touch GCU (MG- 320IE)” háromfunkciós mérővel, tesztcsík segítségével mértük. Normálértéknek tekintettük a szérumkoleszterin vonatkozásában a 2,8–5,2 mml/l közötti értéket, a húgysavnál a 250–350 μmol/l közötti (nők) és 250–400 μmol/l közötti (férfiak) értéket. A vércukor tesztcsíkkal történő mérésekor az 5,6 mmol/l, illetve annál nagyobb értéket tekintettük kórosnak. Az érfali rugalmasságot „Vital Vision MS-1200” eszközzel becsültük, a perifériás neuropathiát kalibrált hangvillával (120 Hz) és hideg-meleg érzést keltő eszközzel vizsgáltuk. A szemészeti és a szemüvegvizsgálatot (dioptria) a Nidek NT530 Tonometeer, POTEC PAK-6000 komputeres szemvizsgáló, POTEC PLM-6100 automata szemüveglencse-mérő készülékekkel mértük, és a bármilyen eltérést jelöltük változásnak. A hallásvizsgálatot AS-608 Interacoustics Audiometer készülékkel végeztük, ha eltérést találtunk, igen-nem válasszal jelöltük. A légzésfunkciós vizsgálatokat a „Thor Medical Systems” Spiro Tube WaveFront PC Spirométerével, a vér oxigéntelítettségét a „Vital Sings Monitor MD2000A”, és a szén-dioxid-szintet „MD Diagnostics CO Check Pro” szénmonoxid-mérő mérőkészülékkel vizsgáltuk. A spirometriás vizsgálatnál elsősorban a FEV1-értékkel számoltunk. A Pulse oximéter-vizsgálatnál a mérési tartomány 70– 100%, az elfogadott érték 80–100±2% volt. A bôrvizsgálathoz a „Courage Skin Analisator B3” készüléket alkalmaztuk. A testösszetétel-analízist „Inbody-720” multifrekvenciás készülékkel elemeztük. A testzsír vonatkozásában a normál – értéknek nők esetében a 28,9% –33,3%, férfiak esetében a 18,65% –23,15% közötti értéket tekintettük. A haskörfogatot standardizált módszerrel mértük és cm-ben számítottuk. Normálértéknek nőknél a 80 cm alatti, férfiaknál a <94 cm alatti értéket adtuk meg. A testtömegindexet kg/m²-ben adtuk meg, 18,5–25 kg/m² közötti normálértékkel. A derék-csípő körfogat arány normális értékét nőknél 0,85 alatt, férfiaknál 0,9 alatti értékkel fogadtuk el. Az EURO-SCORE számítás alapján soroltuk be az egyéneket a kis, közepes, a nagy és a nagyon nagy kockázatú csoportokba, a nemzetközi standardnak megfelelően.

Az eredményeket átlag ± standard deviáció formában adtuk meg, minden esetben a négy év átlagát közölve. Ettől eltérő esetben a vizsgálat évét jelöltük.

A szűrésen részt vevők prevenciós információs csomagot kaptak (otthoni tanulmányozásra és olvasásra), illetve biztosított volt számukra a program hivatalos kiadványa (Egészség Könyv), amelyben a programról, illetve elsősorban a vizsgálati eredményeiről kaptak ismertetést. Az Egészség Könyvben a későbbi azonosításhoz (például következő évi szűrésen való részvétel eredményeivel történő összehasonlítás, a háziorvos részére felhatalmazás alapján megküldhető kóros eredmények) vonalkódos és QR-kódos rendszer is található.

A vérvételi, illetőleg az eszközös méréssel történő vizsgálatok eredményei azonnali feldolgozásra és számítógépes rögzítésre kerültek, kezdetben szkennelt elektronikus másolat formájában. Az eredmények feldolgozását az aLLCare- Stat adatbáziskezelő és – feldolgozó, valamint kockázatbecslő rendszerrel végeztük. Az összefoglalóban százalékos arányt, illetve átlagot és standard deviációt adtunk meg az eredmények ismertetésekor.

A vizsgálatok elvégzéséhez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szervezte a szakasszisztenseket, a programszervezők pedig kapcsolatot teremtettek a település/munkahely egészségügyi ellátójával (önkormányzat, háziorvos) a kiszűrtek további vizsgálatára.

A szűrésre kerülő egyének, illetve a szűrésre nem kerülő látogatók számára számos kiegészítő lehetőséget szerveztünk: újraélesztés, Vöröskereszt-tanácsadás, életmód-tanácsadás (táplálkozás), a test felépítésének és a szervek működésének interaktív bemutatása (2. ábra).

2. ábra. A szűrőkamion külső látványterve

1. Speciális szűrőállomás
2. Beléptetőpont
3. Műfűves terület (17 m × 7 m)
4. Külső várórész, életmódpartner-standok, látványos anatómiai bemutató, hűtött-fűtött sátrak (6 m × 3 m)
5. Külső várórész, életmódpartner-standok, látványos anatómiai bemutató, hűtött-fűtött sátrak (6 m × 3 m)
6. Virtuális anatómiai mozi sátor, egyedi 3D látvány és hangelemek (6 m átmérő × 5 m magasság)
7. Sport-egészség-életmód sátor (3 m × 3 m)
8. Tájékoztató látványfal (4 méteres magasságban)
9. Logisztikai team

A programról (időpontok, aktuális helyszínek), a szűrővizsgálatok évközi eredményeiről, az előző évek összefoglalásáról, az aktuális információkról a www.egészségprogram.eu honlapon tájékozódhatott mindenki. A méréseket az Új Széchenyi Terv keretében nyert európai uniós pályázattal felújított és cserélt műszerparkkal végeztük a 3. és 4. évben.

Eredmények

Az elmúlt négy évben a szűrőkamion 725 helyen járt az országban és 83 145 km-t tett meg (3. ábra).

3. ábra. A szűrőkamion útvonalterve

Átfogó szűrővizsgálaton 87 935 egyén vett részt. Életmód-tanácsadásban 194 549 látogató részesült, Információs Prevenciós Csomagot 142 319-en kaptak. Összesen 2 901 855 vizsgálat került elvégzésre, a prevencióra fordított szakmai óraszám 6711 óra volt, amelyet 1132 szakszemély biztosított. A magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó kérdőíves válaszok száma 5 856 114 volt. Az évenkénti adatok részletezését a 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat. A MÁESZ Programban évenként végzett vizsgálatok száma

A szűréseken részt vevők átlagéletkora a négy év során 39,9±14,8 év volt (nők: 40,4±15,9 év, férfiak: 39,5±13,7 év). A négy év eredményeit összesítve a megszűrt egyéneknél a vérnyomásérték átlaga 129±20/81±12 Hgmm volt nőknél és 139±19/85±12 Hgmm volt férfiaknál. 29,3%-ban volt a normálistól eltérő a vérnyomás. A szívfrekvencia átlaga 79±12/perc volt nőknél, 77±13/perc volt férfiaknál. Az artériás érfali merevség vizsgálata során 4,3%-ban becsültünk kóros állapotot. Emelkedett vércukorértéket a vizsgált egyének 6%-ában észleltünk, az átlagérték nőknél 5,7±1, férfiaknál 5,8±1 mmol/l volt. Az átlagos koleszterinszint nőkben 4,8±1, férfiakban pedig 4,9±1 mmol/l volt, kóros koleszterinértéket 30%-ban észleltünk. Kóros húgysavszintet 9%-ban találtunk, az átlagérték nőknél 259±89, férfiaknál 301±95 μmol/l volt.

Az incontinentiateszt 5,7%-ban volt pozitív, a vastagbélrák rizikó-teszt pedig 19,3%-ban mutatott jelentős kockázatot. Hasonlóképpen 13,3%-ban volt fokozott a kockázat visszérbetegségre. A hallásvizsgálat 6,5%-ban mutatott csökkenést jobb oldalon és 7%-ban bal oldalon. A neuropathia vizsgálata 4,8%-ban hozott pozitív eredményt. A szemészeti vizsgálat során a szemnyomás 6,3%-ban volt emelkedett, míg a komputeres látásvizsgálat (pupillatágítás nélküli módszerrel) mindkét oldalon 53%-ban mutatott valamilyen mértékű eltérést. 35%-ban volt eltérés a szemüveg dioptriája és a látásélesség szükséges korrekciója között. A szemfenéki vizsgálat 25,5%-ban volt kóros.

A bőr hidratáltsága 30%-ban, faggyútartalma 25,5%-ban volt a normálistól eltérő. Kóros pigmentációt a vizsgált egyének 10,8%-ában találtunk. A spirometriás légzésfunkciós mérés 12,5%-ban volt kóros, a COPD-teszt 5,8%-ban mutatott kockázatot.

A testsúly célértékét a vizsgált egyének 60%-a nem érte el, a vázizom tömege 10%-ban tért el a normálistól, de a testzsírtömeg 61,6%-ban volt kóros. A számított BMI 50%-ban eltért a normálistól, az átlagérték nők esetében 25,7±6, férfiak esetében pedig 27,2±6 kg/^m2 volt. A haskörfogat átlagértéke nőkben 88,5±13 cm, férfiakban 97,3±12 cm volt. A metabolikus szindróma előfordulási aránya az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent, de a szindrómát jellemző paraméterek számával lineáris korrelációt mutatott a haskörfogat. A derék-csípő arány 55%-ban, a hasi zsírterület 45,7%-ban volt kóros. A szűrésre került egyének 2,5%-ában észleltünk a lábszár-bokatáji oedemát.

A részletes adatokat és a közöttük lévő összefüggéseket, korrelációkat további közleményekben mutatjuk majd be.

Megbeszélés

Az indulásakor tervezett 1500 helyszín és 8 millió vizsgálat számát időarányosan már túlteljesítette program . Kiemelkedő jelentőségű, hogy a résztvevők átlagéletkora 40 év volt. Érdekes, hogy a szűrésre kerültek 40 éves átlagéletkora esetén is évről évre nőtt a hypertoniás megjelentek aránya. Szűrővizsgálatukkor is sajnos igazolódott, hogy a célvérnyomás eltérése még mindig alacsony, illetve hogy a normális vérnyomásúnak tudott egyéneknél közel 30%-ban mértünk kóros vérnyomásértéket. Az elhízottak, metabolikus szindrómások aránya mérsékelten csökkent a szűrésen részt vevők között az elmúlt négy évben. Továbbra is vezető helyen áll a cardiovascularis kockázat, amely miatt e tényezők szűrése minden általános és komplex szűrő program része kell legyen. A MÁESZ Programban egyre több kockázatot jelző, validált, rövid idő alatt kitölthető és hatékony tesztet is használtunk. Ilyen volt a vastagbéldaganatra, az incontinentiára és a COPD-re vonatkozó rizikóteszt is. Elgondolkodtató a középkorúak vastagbéldaganat-kockázatára vonatkozó 20%-os pozitív arány. Az átlagéletkorból adódóan a COPD és az incontinentia is „csak” 6% körüli pozitív kockázati értéket mutatott, de számos összehasonlítás alapján már ez is több, mint eddig gondoltuk. Hasonlóképpen rendkívül fontos volt a hallás- és látáscsökkenés vizsgálata, amelyek 7% körüli, illetve 50% feletti értéket mutattak. Mindkettőnek igen jelentős a társadalmi, illetve a gazdasági vonzata az egyén és a közösség szempontjából is. Magyarországon például a halláscsökkenés minden 10. lakost érinti, és számuk a diabetes mellitus előfordulásának növekedésével folyamatosan nő (7). A korai szűrés és diagnózis a kiváltó betegség kezelését is eredményesebbé teheti (8,9), emiatt ennek vizsgálata a komplex szűréseknek ugyancsak fontos részét képezi.

A MÁESZ Program kapacitása korlátozott és jelenleg is a teljesítőképessége határán jár, pedig az eredmények alapján szükséges olyan típusú szűrővizsgálat-sorozat, ami technikailag is megoldhatóan „házhoz megy”. Sajnos még nem vagyunk eléggé egészségtudatosak, ezért nem – csak maga a szűrés jelent fontos egészségvédelmet, hanem az információátadás lehetősége, a szervezett tanácsadások, az írásos anyagok is, amelyekben aktivitásukkal és hozzáértésükkel az egészségügyi szakdolgozók alapvető szerepet játszanak (10). A program eddigi négy éve mind az Információs Csomag, mind pedig az Egészség Könyv vonatkozásában erre is jó példával szolgált.

Összefoglalva:

Magyarországon számos szűrőprogram indult az elmúlt 10 évben. Ezek egy-egy kiemelt céllal sikeresen, illetve kevésbé sikeresen valósultak meg. A 2010-ben kezdeményezett „ Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020” (MÁESZ) Program az országot járva (szűrőkamionnal), rendezvényekhez kapcsolódva vagy önálló szűrésként, a helyi egészségügyi ellátással együttműködve (alapellátás, foglalkozás-egészségügy stb.) működik. A szűrőprogram speciálisan épített kamionban valósult meg, amelyben lépésről lépésre különböző vizsgálatok történtek, meghatározott idő alatt. A szűrésen részt vevők prevenciós információs csomagot kaptak (otthoni tanulmányozásra és olvasásra), illetve biztosított volt számukra a program hivatalos kiadványa (Egészség Könyv), amelyben a programról, illetve elsősorban a vizsgálati eredményeiről kaptak ismertetést. Az elmúlt négy évben a szűrőkamion 725 helyen járt az országban, és a négy év alatt 83 145 km-t tett meg. Átfogó szűrővizsgálaton 87 935 egyén vett részt. Életmód-tanácsadásban 194 549 látogató részesült, Információs Prevenciós Csomagot 142 319-en kaptak. Összesen 2 901 855 vizsgálat került elvégzésre, a prevencióra fordított szakmai óraszám 6711 óra volt, amelyet 1132 szakszemély biztosított. A magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó kérdőíves válaszok száma 5 856 114 volt. Az indulásakor tervezett 1500 helyszín és 8 millió vizsgálat számát időarányosan már túlteljesítette a program. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a résztvevők átlagéletkora 40 év volt. Továbbra is vezető helyen áll a cardiovascularis kockázat, mely miatt e tényezők szűrése minden általános és komplex szűrőprogram része kell, hogy legyen. A MÁESZ Programban egyre több kockázatot jelző, validált, rövid és hatékony tesztet is használtunk. Elgondolkodtató a középkorúak vastagbéldaganat-kockázatára vonatkozó teszt 20%-os pozitív aránya. Hasonlóképpen rendkívül fontos volt az egyszerű halláscsökkenés (7% pozitív) és különböző mértékű látáscsökkenés vizsgálata, amelyek 50% feletti értéket mutattak. Mindkettőnek igen jelentős a társadalmi, illetve a gazdasági vonzata az egyén és a közösség szempontjából is. Sajnos még nem vagyunk eléggé egészségtudatosak, ezért nemcsak maga a szűrés jelent fontos egészségvédelmet, hanem az információátadás lehetősége, a szervezett tanácsadások, az írásos anyagok is, amelyekben aktivitásukkal és hozzáértésükkel az egészségügyi szakdolgozók alapvető szerepet játszanak.

Irodalom

1. Kiss I, Dankovics G, Barna I, Daiki T, Kékes E a MÁESZ Programbizottság nevében. Népegészségügyi prevenció Magyarországon: azt tesszük, amit kell? Eredmények és tapasztalatok a „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020” (MÁESZ Program) 2010– 2012. évi tevékenységéből. LAM 2013;23(2):107-11.
2. Kékes E, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kiss I. A szérumhúgysavszint lakossági vizsgálata Magyarországon. Hypertonia és Nephrologia 2012;16(3-4):125-31.
3. Péntek M, Gulácsi L. MÁESZ Program – Inkontinencia és vizeletürítési zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011). Tanulmány. 2012. február 16., Budapest.
4. Kovács Á, Vártokné Hevér N, Tóth A, Pálffi B. A női vizeletinkontinencia epidemiológiája Magyarországon; kérdőíves vizsgálat, 2011. Magyar Urológia 2012;XXIV(4):159-66.
5. Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kékes E, Kiss I. A hypertonia lakossági vizsgálata Magyarországon – 2011. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020. Hypertonia és Nephrologia 2013;17(1):28-33.
6. Kékes E, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kiss I. A metabolikus szindróma „ Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020” 2010–2012. évi tevékenységének tükrében. Hypertonia és Nephrologia 2013;17(2):75-81.
7. Somogyi A, Rosta K, Vaszi T. Halláscsökkenés és fülzúgás vizsgálata 2-es típusú cukorbetegekben. Orv Hetil 2013; 154:363-8.
8. Köberlein J, Beifus K, Schaffert C, et al. The economic burden of visual impairment and blindness: a systematic review. BMJ Open 2013;3:e003471. doi:10.1136/bmjopen- 2013-003471
9. Walker JJ, Cleveland LM, Davis JL, Seales JS. Audiometry screening and interpretation. Am Fam Physician 2013; 87(1):41-7.
10. Perry HB, Zulliger R, Rogers MM. Community health workers in low-, middle-, and high-income countries: An overview of their history, recent evolution, and current effectiveness. Annu Rev Public Health 2014. jan 2. doi:10.1146/annurev-publhealth-032013-182354.

Forrás:  www.elitmed.hu – LAM-TUDOMÁNY 2014;24(1–2):43–48.

Képforrás: www.shutterstock.com