Nagy lélekszámon végzett felmérő vizsgálatok igazolják, hogy a kis mennyiségű sófogyasztás (kevesebb, mint napi öt gramm) mellett a hipertónia gyakorisága öt százalék, míg nagyobb sóbevitel esetén (napi 15 gramm, vagy ennél is több) a felnőtt népesség csaknem 30 százaléka küzd magasvérnyomás-betegséggel, ahogy ez Magyarországra is jellemző, mind a sóbevitel, mind a hipertónia gyakoriságát illetően.

Az epidemiológiai felmérések szerint az idősek, hipertóniások és cukorbetegek, illetve az afro-amerikai népcsoport tagjai érzékenyebben reagálnak a sóbevitel változására. Ezzel együtt a csökkentett nátriumtartalmú sóbevitel vérnyomáscsökkentő hatása is kifejezettebb volt ezekben a csoportokban.
Az átlagos sóbevitel 75 százaléka a félkész vagy konyhakész élelmiszeripari termékekből származik, 15 százalékát az utánsózással fogyasztjuk el, és csak 10 százalékot képviselnek az élelmiszer nyersanyagok. A legtöbb só a tartósított élelmiszerekben, a hentesárukban és a konzervekben található.

(forrás: Dr. Barna István: Mit okozhat a magasvérnyomás? Springmed 2007.)

A sófogyasztásról