Kezeletlen magas vérnyomás esetén az agyvérzés kockázata csaknem a tízszeresére nő, az Egyesült Államokban kiváltképp a feketék és a spanyolajkúak között, ahol egyébként a kezeletlenek aránya is nagyobb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a fejlett országokban a felnőtt lakosság 15%-ának magas a vérnyomása, ami azt jelenti, hogy nálunk évente legalább 5000 ember haláláért a hipertónia a felelős. Félő azonban, hogy a helyzet ennél lényegesen rosszabb, és minden nyolcadik halál hátterében azonosítható a magas vérnyomás.

A magas vérnyomás hatásos kezelése jól megoldott, de az orvosok és a betegek folyamatos együttműködését igényli. Ahol számos etnikai különbség miatt ez nem egyszerű, pl. az Egyesült Államokban, ott erre vonatkozó figyelemmel is történik tudományos vizsgálat.

Az USA területén a magas vérnyomás következményeire, kezelési szempontjaira vonatkozóan már korábban is szerveztek tanulmányokat. Évekkel korábban indult az Ethnic/Racial Variations of Intracerebral Hemorrhage (ICH) vizsgálat – az ERICH study –, melyben fehérbőrű, feketebőrű és hispán származású amerikaiak vérzés okozta agyi károsodásait kívánták kutatni. A vizsgálat eredményeit az American Stroke Association 2016-os nemzetközi konferenciáján, Los Angelesben ismertették. Az előadó a munkacsoport vezetője, Kyle Walsh, a Cincinnati Egyetem munkatársa volt.

Hat év alatt a kutatók 4646 beteg adatait gyűjtötték össze, akik szakintézetbe kerültek intracerebrális vérzés miatt. Volt köztük fehérbőrű, feketebőrű és hispán eredetű, s gondosan kiválasztott kontrollcsoport is tartozott hozzájuk. A 42 centrumban gyűjtött vizsgálati alanyokhoz az azonos nemű, etnikai hovatartozású és korú kontrollszemélyeket azonos számban ugyanannak a nagyvárosnak a területéről gyűjtötték össze. Azt is tisztázták, hogy a kontrollszemélyek közül kinek volt magas a vérnyomása és ki szedett valamilyen vérnyomáscsökkentőt.

2010 szeptembere és 2015 júniusa között 891 fehérbőrű, 833 feketebőrű és 599 spanyolajkú beteget soroltak be a vizsgálatba, a megfelelő kontrollszemélyekkel együtt. A normális vérnyomású résztvevőkhöz képest a kezeletlen fehérbőrű hipertóniások agyvérzéskockázata 9,5-szeresnek bizonyult, a hispán származásúak között 9,7-szeresnek, a feketéknél 11,1-szeresnek.

A kezelt hipertóniások agyvérzésének kockázata 3,7–5,5-szeresnek bizonyult. Azok között a betegek között, akiknek az anamnézisében magas vérnyomás szerepelt és agyvérzést kaptak, a feketebőrűek csoportjában  43,3%, a hispán származásúaknál 48,3%, a fehérbőrüeknél 33,2% nem kapott kezelést. Gyógyszerszedés mellett a magas vérnyomású feketék esélye az agyvérzésre 75%-kal, a hispánoké 50%-kal bizonyult nagyobbnak, mint a fehérbőrű csoport tagjaié.

A kisebbséghez, kiváltképp a feketebőrűekhez tartozók között az agyvérzés átlagosan jóval fiatalabb korban következett be, és közülük lényegesen többen váltak mozgáskorlátozottá, mint a másik két csoportból. „Nem teljesen világos, miért szedtek szignifikánsan kevesebben vérnyomáscsökkentőt az etnikai kisebbséghez tartozó betegek közül, mint a fehérbőrű amerikai hipertóniások közül” – mondotta a vizsgálat vezetője. Hangsúlyozta, hogy a hipertónia terápiája az agyi katasztrófa kockázatát nem szünteti meg, de igen jelentősen csökkenti.

Forrás: Orvostovábbképző Szemle Online – http://www.otszonline.hu – 2016.10.19. –  szerző Dr. M.L.