TUDTA-E, HOGY

• az étvágy és jóllakottság érzetét az elfogyasztott étel mennyiségén kívül annak összetevői is befolyásolják
• a heti 1 kg testsúlyvesztéshez kb. 7000 kcal-t kell megspórolni
• az energiamentes üdítők hatékony részei lehetnek a fogyókúrás étrendnek
• 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki elhízás azok körében, akik rendszeresen napi 5 óránál kevesebbet alszanak, mint a napi 7-8 órát alvóknál
• fogyókúra esetén célszerű kerülni a magas zsír- és cukortartalmú ételeket, italokat, alkoholos italokat

Mindenki eszik, de vajon mit, mennyit és miért?
Az étkezés az egyik legfontosabb életfunkció az ember életében. A csecsemőtől az aggastyánig enni mindenki szokott, de vajon tudjuk-e, mitől függ, hogy mit, mikor és mennyit eszünk?
A legerősebb befolyásoló tényezők az éhségérzet, illetve az étvágy, amelyek szabályozása igen bonyolult. Számos idegi és hormonális tényező mellett befolyásol az életkor, az élethelyzet, a fizikai aktivitás, az időjárás, és nem utolsósorban a különböző környezeti, társadalmi, kulturális hatások.
Amennyiben a szabályozás megfelelően működik, a táplálékkal elfogyasztott és az élettevékenységekhez, munkához, mozgáshoz, növekedéshez felhasznált energia egyensúlyban van. Felnőtteknél ilyenkor a testtömeg állandó marad, gyermekeknél az életműködések zavartalansága mellett, lehetővé teszi a normális fejlődést is.

Étvágyszabályozó tényezők
A táplálékfelvételt – optimális esetben a szükségletnek megfelelően – az éhségérzet és az étvágy határozza meg. Ezek szabályozását egy rendkívül összetett rendszer végzi, melyben a központi idegrendszer mellett hormonok, és egyéb jelátvivő anyagok (neurotranszmitterek, citokinek) vesznek részt.
A szervezet táplálék-ellátottságának fokáról a központi idegrendszert elsősorban egyes hormonok (leptin, inzulin stb.) informálják. Ezen felül az agyban kialakuló éhségérzet vagy jóllakottságérzet, az ízérzékelésről eljutott információk és számos egyéb szignál is hatással van a táplálékfelvételre. A szabályozásban szinte minden szervünk részt vesz. A táplálékfelvétel úgynevezett érző (szenzoros) szabályozó ága az energiahiány érzetét juttatja el az agyba, zömmel a tápcsatornából és a zsírszövetből érkező jelekkel, elsősorban hormonális úton. A fehér zsírszövetben termelődő leptin vérben mért mennyisége arányos az energiaraktár nagyságával, és erőteljesen befolyásolja a szervezet energia-felhasználását. A gyomorban termelődő „éhséghormon”, a ghrelin szintje a vérben étkezés után lecsökken, így szabályozza az étvágyat és alakítja ki a szervezet „táplálkozási órarendjét”.
Az egyes étkezések méretét, az étkezés abbahagyását alapvetően a jóllakottsági szignálok befolyásolják. Ezek egyike az, hogy a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátok a vérbe kerülve a hasnyálmirigyet inzulin kiválasztásra sarkallják, ami az agyba jutva és befolyásolva más hormonhatású anyagok működését, étvágycsökkentő hatást fejt ki. Az elfogyasztott táplálékok elraktározása a zsírszövetben történik, ennek megszaporodása is az inzulinszint növekedésével jár, ami, ugyanazon mechanizmus útján, további étvágycsökkentő hatású lehet. Amennyiben a táplálékkal felvett, és az életműködésekhez, hőtermeléshez, fizikai aktivitáshoz felhasznált energia egyensúlyban van, a testtömeg állandó marad. Azonban a testtömeg állandóságát biztosító szabályozó mechanizmusok sérülhetnek, újabb hatások érvényesülhetnek, ami könnyen súlygyarapodást idézhet elő.

Alvás és súlygyarapodás?
A táplálékfelvétel szabályozásában jelentős szerephez jut a biológiai óra is. Több kutató összefüggést talált a napi alvással töltött idő és a túlsúly kialakulásának esélye között. Nagy esetszámú vizsgálatokból levont megállapítások szerint az 5 óránál kevesebbet alvóknál 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki az évek során elhízás, mint azoknál, aki napi 7-8 órát töltenek rendszeresen alvással. Ezt a kapcsolatot gyermek- és fiatalkorban találták a legerősebbnek, így felvetődik, hogy az alvásra fordított egyre kevesebb idő is kiváltó tényezője lehet a gyermekkori elhízásnak.
Felnőttek esetében megfigyelték, hogy a naponta 6 óránál kevesebbet alvók átlagos energiabevitele mintegy 178 kcal-val nagyobb volt a napi 9 órát vagy annál többet alvókénál. Árnyalta a képet, hogy a kevesebbet alvók energiafelhasználása átlagosan 113 kcal-val több volt a sokat alvó társaikénál. Ezek a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alváshiány is egyik oka lehet annak, hogy többet eszünk, mint amit felhasználunk.

Irodalom:

• 1. Casazza K, Fontaine K R, Astrup A, Birch L L, Brown A W, Bohan Brown M M, Durant N, Dutton G, Foster E M, Heymsfield S B, McIver K, Mehta T, Menachemi N, Newby P K, Pate R, Rolls B J, Sen B, Smith D L, Thomas D M, Allison D B (2013): Myths, Presumptions, and Facts about Obesity, N Engl J Med 368:446-54. DOI: 10.1056/NEJMsa1208051
• 2. Chuang Y-F, Tanaka T, Beason-Held LL, An Y, Terracciano A, Sutin R, Kraut M, Singleton AB, Resnick SM , Thambisetty M (2014): FTO genotype and aging: pleiotropic longitudinal effects on adiposity, brain function, impulsivity and diet. Molecular Psychiatry doi:10.1038/mp.2014.49
• 3. Hall KD, Sacks G, Chandramohan D, Chow CC, Wang YC, Gortmaker SL, Swinburn BA(2011): Quantification of the effect of energy imbalance on bodyweight; Lancet 378: 826–37
• 4. Károlyi Zoltán: Az étvágy szabályozása. http://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarokendokrinologia-hirei/az-etvagy-szabalyozasa (letöltve 2014.06.14)
• 5. Nielsen LS, Danielsen KV, Sørensen TI (2011): Short sleep duration as a possible cause of obesity: critical analysis of the epidemiological evidence. Obes Rev. 12(2) pp:78-92.
• 6. Paddon-Jones D, Westman E, Mattes R D, Wolfe R R, Astrup A, Westerterp-Plantenga M (2008): Protein, weight management, and satiety. Am J Clin Nutr 87(suppl):1558S– 61S
• 7. Patterson RE, Emond JA, Natarajan L, Wesseling-Perry K, Kolonel LN, Jardack P, Ancoli-Israel S, Arab L (2014): Short Sleep Duration Is Associated with Higher Energy Intake and Expenditure among African-American and Non-Hispanic White Adults. Journal of Nutrition 144(4) pp: 461- 466.
• 8. Peters JC, Wyatt HR, Foster GD, Pan Z, Wojtanowski AC, Vander Veur SS, Herring SJ, Brill C and Hill JO (2014): The Effects of Water and Non-Nutritive Sweetened Beverages on Weight Loss During a 12-week Weight Loss Treatment Program. Obesity, 22(6) pp:1415-1421
• 9. van Nielen M, Feskens EJM, Mensink M, Sluijs I, Molina E, Amiano P, Ardanaz E, Balkau B, Beulens J, Boeing H, Clavel-Chapelon F, Fagherazzi G, Franks P, Halkjaer J, Huerta JM, Katzke V, Key T, Khaw KT, Krogh V, Kühn T, Menendez V, Nilsson P, Overvad K, Palli D, Panico S, Rolandsson O, Romieu I, Sacerdote C, Sanchez M-J, Schulze M, Spijkerman A, Tjonneland A, Tumino R, van der A D, Würtz A, Zamora-Ros R, Langenberg C, Sharp S, Forouhi N, Riboli E, Wareham N, for the InterAct Consortium (2014): Dietary Protein Intake and Incidence of Type 2 Diabetes in Europe: The EPIC-INTERACT Case-Cohort Study. Diabetes Care, DOI: 10.2337/dc13- 2627
• 10. Xiao Q., Arem H., Moore S.C., Hollenbeck A.R., Matthews CE (2013): A large prospective investigation of sleep duration,weight change, and obesity in the NIH-AARP diet and health study cohort. American Journal of Epidemiology, 178(11) pp:1600-1610.
• 11. Dietetitians of Canada (2012): Food Sources of Soluble Fibre. Soluble Fibre Content of Some Common Foods. . http://www.dietitians.ca/getattachment/3bb6330f-0ab2-48fc-9d24- 1303ad70003d/Factsheet-Food-Sources-of-Soluble-Fibre.pdf.aspx (letöltve: 2014. 06.22.)

Forrás: Táplálkozási Akadémia hírlevele  7.évfolyam51. szám – 2014. június – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége