Az érrendszer a vér folyamatos áramlásával biztosítja a sejtek oxigén és tápanyagellátását. A vér áramlásához egy pumpára, a szívre is szükség van. A vérkeringést egy egységes szív- és érrendszer tartja fenn, ezt az egységet nevezzük kardiovaszkuláris rendszernek.

A keringés motorja, a szív egy négyüregű pumpa, két pitvarból és két kamrából áll. A szív jobb oldala fogadja az elhasznált, oxigénszegény vért és a tüdőbe pumpálja. Ez a kisvérkör.  A szív bal oldala fogadja a már felfrissült vér a tüdőből, majd nagy nyomással kilöki az aortán (főverőér) át a szervezetbe. Ez a nagyvérkör.

A szívből az aortát követően a kipumpált vér a nagyerekbe, az artériákba kerül. A nyomási hullám terjedése miatt, felületes helyeken ezt pulzusként tapinthatjuk is. A verőerek egyre kisebb erekre oszlanak, legvégül a hajszálnál is vékonyabb hajszálerekre. Itt történik meg az oxigén és a tápanyagok leadása és a bomlástermékek felvétele a szövetekben. Az elhasznált vér nagyrészt a hajszálvénákon, másrészt a nyirokereken jut a visszerekbe, vénákba, majd a fővénán vissza a szívbe. A verőerek fala a nagyobb nyomás miatt vastagabb, a visszerek vékonyabb falúak, helyenként billentyűkkel, hogy az egyirányú áramlást biztosítsák.

Az érrendszer minden szakasza megbetegedhet. Leggyakrabban az artériás és a vénás rendszerben található kóros elváltozás. De előfordulhat a hajszálerek és a nyirokerek betegsége is. Az életkorral járó „elhasználódás” is befolyásolja érrendszerünk állapotát. A panaszokat többnyire az határozza meg, hogy melyik testrész vagy szerv érrendszere a legérintettebb. Pl. szív, végtagok, agy stb.

Az artériák betegségeiben a vér akadálytalan áramlását biztosító belső sima hámréteg egyenetlenné válik. Zsírszerű anyagok rakodnak az érfalra, ettől megváltozik a véráramlás, megvastagszik, és rugalmatlanná válik az érfal. Ezt nevezzük az érelmeszesedés folyamatának. Az ér keresztmetszete lassan beszűkül, akár el is elzáródhat. Ezt az állapotot érszűkületnek nevezzük.

A népbetegségnek tekinthető hipertónia és az érelmeszesedés szorosan összefügghet. Magas vérnyomásnál növekszik az erek belső falának mikroszkopikus megsérülési esélye. Az áramlási körülmények is megváltoznak és az apró sérülések felett érelmeszesedéses felrakódások  keletkezhetnek.

A betegség gyakran jelentkezik a végtagokon – a lábartériák bármely szakaszán, vagy a medence nagyereiben – de többnyire a lábakon okoz tüneteket. Ezt nevezzük perifériás artériás betegségnek. A tünetek eleinte nagyon szegényesek, később a fizikai terheléskor fellépő vérellátási zavar okoz szakaszos fájdalmat. Járkáláskor, bizonyos távolság megtétele során, a lábszárizomzatban erős fájdalom lép fel, ami pihenésre átmenetileg megszűnik. Ez az időszakos sántítás. Később a fájdalom állandósulhat, sőt, a tápanyag és oxigénhiány, a szöveti bomlástermékek felszaporodása, szövetlehalásokat okozhat. Ez az üszkösödés. Sajnos ma sem ritka, hogy az érszűkületes beteg csak ilyen súlyos állapotban fordul orvoshoz. A kezelésben gyógyszerekkel, érsebészeti beavatkozással, a végtag aktivitásának fokozásával érhetünk el javulást. Ismert érbetegek, cukorbetegek számára különösen fontos a végtagok védelme, ápolása, a sérülések megelőzése. Hangsúlyozzuk az évszaknak megfelelő, kényelmes cipő viselését, a lábszár védelmét pl. kerti munkálatoknál. A körmök és a lábfej rendszeres ápolása sem elhanyagolható!

A perifériás érbetegségekben szenvedőknél gyakori a vesét ellátó artéria megbetegedése is. Ez önmagában is magas vérnyomásbetegséghez vezethet, vagy a már amúgy is magas vérnyomás értékeket ronthatja tovább.

A fő verőér kezdeti szakaszán ered a szív vérellátását biztosító érrendszer. Ennek fő ágai a szívet koszorúszerűen veszik körbe, ezért nevezik koszorúér-rendszernek.  Ezen erek szűkülete, betegsége eleinte szintén lehet tünetszegény. Terhelésre jelentkező hirtelen gyengeség, múló mellkasi fájdalom, fojtó érzés, szokatlan fáradékonyság korai jel lehet. Ha a koszorúér elzáródik, szívinfarktus (szívizomelhalás) alakul ki.

A nyaki és a koponyaerek megbetegedése, szűkülete, elzáródása az agy vérellátási zavarát okozza. A következményes agyi szövetelhalás, az agyinfarktus vagy stróke, többnyire maradandó, esetleg tragikus következményekkel jár. A szív és az agy érbetegségeiről (szívinfarktus, stróke) az előző számunkban részletesebben is olvashatnak.

Az erek betegségeivel kapcsolatban érintenék egy speciális problémát, a férfiak merevedési zavarát. A hátterében a helyi érrendszer keringészavara állhat. Tapasztalatok alapján a merevedési zavar gyakran kezdeti tünete lehet a koszorúerek elmeszesedésének, illetve az általános érelmeszesedésnek..

Forrás: Hypertonia 2009/4.  – szerző: Dr. Barta László