A cardio vagy kardio szó előtagként azt jelenti, hogy a szívvel kapcsolatos. Testmozgás kapcsán jelzőként is használjuk, mint pl. kardio edzés vagy kardio gépek, ami a szív teljesítményét növelő mozgásokra utal.
A cardio edzés az ú.n. állóképességi tréningek gyűjtőneve. Alkalmas a szív-érrendszer működésének fejlesztésére, az oxigénfelvevő képesség fokozására.
A kardiotréning kifejezést sokan sokféleképpen értelmezik, gyakran használják például a fitnesz-sportok összefoglaló neveként. Leginkább a gyaloglást, a futást, kocogást, kerékpározást, aerobikot, kardiogépeken végzett tréninget sorolják ebbe a kategóriába, bár bizonyos intenzitási szinten a labdajátékok, a vízi- és a téli sportok is ide tartoznak. Más szövegkörnyezetben az aerob edzést értik alatta, bár a szív- és a vérkeringési rendszer és az állóképesség nem csak aerob, hanem anaerob úton is fejleszthető. Az edzőtermekben és fitnesz központokban leginkább szűkebb értelemben a különböző kardio-berendezéseken (futópad, ellipszisjáró, kerékpár, lépcsőző- és evezőgép) történő edzést nevezik „kardiózásnak”. Legpontosabbak azonban akkor vagyunk, ha úgy fogalmazunk, hogy kardiotréningnek nevezhető minden olyan edzésmódszer, amely a szív- és vérkeringési rendszer, valamint a légzőrendszer kapacitásának, terhelhetőségének fejlesztését szolgálja. Vagyis a felsorolt edzésmódok valóban mind ide csatolhatók, akár in-door (teremben, szobában végrehajtott), akár out-door (szabadban végzett) mozgásformákról van szó.
Az aerob és anaerob jelzőket eredetileg baktériumokra használták. Az aerob szó olyan baktériumok jelzője, amelyeknek oxigénre van szükségük az életben maradáshoz. Az anaerob baktériumok a levegőben található oxigén nélkül is képesek a túlélésre.
Később, ahogy a testedzés egyre divatosabbá vált, ezek a kifejezések átragadtak bizonyos edzéstípusokra. Aerob gyakorlatok végzésekor (futás, kocogás, séta, kerékpározás, korcsolyázás stb.) a szervezet az energiaszükséglet fedezéséhez oxigént hasznosít. Az oxigén a glükóz lebontásához szükséges, a glükóz lebontása által pedig energia keletkezik. Anaerob edzés esetén (súlyemelés, húzódzkodás stb.) a szervezet oxigén nélkül termeli meg az energiát saját belső anyagaiból.
A kardio mozgást – a mozgás jellege szempontjából – két kategóriába sorolhatjuk:
1. hosszan tartó, gyenge vagy közepes intenzitású, egyenletes pulzusszámú mozgás;
2. rövidebb ideig tartó, nagy intenzitású, ciklikusan változó mozgás.
A hosszan tartó egyenletes mozgás:
- elősegíti a szabad gyökök kialakulását;
- leépítheti az izmokat;
- csak egy bizonyos sebességre készíti fel a szívet;
- jobban terheli és koptatja az ízületeket.
A helyesen végzett kardio edzés
A ciklikusan változó mozgás (intervall edzés; nagy intenzitás és pihenő szakaszok váltakozása) optimális kardio edzést biztosít:
- növeli az antioxidáns termelést;
- serkenti az anyagcserét és a zsírégetést;
- kevesebb időráfordítással több fogyást eredményez;
- formálja és építi az izomzatot;
- felkészíti a szívet a változó hatások hatékony kezelésére.
Ha csak olyan mozgást végzünk, ami hosszú távú egyenletes erőkifejtést igényel, szervezetünket csupán egy működési sebesség kezelésére készítjük fel. Szív- és érrendszerünk, noha edzettebb lesz, mintha semmilyen mozgást nem végeznénk, nem lesz felkészülve a hirtelen jövő változások, stressz helyzetek kezelésére.
Ellenben a ciklikusan változó mozgás; erőkifejtés-pihenés vagy elindítás-megállítás, felkészíti a szervezetet az állandó változás kezelésére, így kevésbé fogja felmondani a szolgálatot olyan stressz helyzetekben, amikor igazán szükség van rá!
No Comments