A hosszan tartó stressznek kitett emberek gyakrabban küzdenek magasvérnyomás-betegséggel. A stressz hatására nő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok (adrenalin, noradrenalin) termelődése, ami hipertóniához vezethet.

A vérnyomás szabályozásában döntő szerepet játszik a vegetatív idegrendszer egyik részének, az ún. szimpatikus idegrendszernek az aktivitása, amit a stressz alapvetően befolyásol. A stressz kifejezés tulajdonképpen az idegfeszültséget okozó tényezők összességét takarja, jó irányút és rosszat egyaránt, utóbbiból pedig manapság akad bőven.
Sajnálatos módon a feszült élethelyzetek már iskoláskorban kialakulnak, a szülők elvárásainak, a megnövekedett iskolai követelményeknek, a tanároknak való megfelelni vágyás bizony feszültséget okozhat a gyermekekben, kiváltképp akkor, ha ez a megfelelés nem mindig sikeres.
A serdülőkor után, de leginkább fiatal felnőttkorban felismerhető a menekülés a feszült élethelyzetekből, ami gyakran dohányzásban, alkoholfogyasztásban, vagy még rosszabb esetben drogfogyasztásban nyilvánul meg.
Később, a munkahelyi vérnyomás-emelkedés leggyakoribb oka a feszült viszony a munkatársakkal,a főnökkel. Manapság egyre gyakrabban okoz szorongást a munkahely elvesztésétől való félelem.
A családon belüli tartós feszültségek, az esetleges válás, a szeretett személy halála mind-mind olyan események, amelyek átmenetileg vagy tartósan magasvérnyomás-betegséget idézhetnek elő, mindemellett depressziót is kiválthatnak. Ezért különösen fontos, hogy a tartós feszültséget segítséggel vagy egyedül, de tudatosan oldjuk. a feszült helyzetek kezelésében segítségünkre lehet az autogén tréning, a meditációs gyakorlatok elsajátítása, a rendszeres testedzés, a jóga vagy esetenként a pszichoterápiás kezelés.

Forrás: Dr. Barna István: Mit okozhat a magasvérnyomás? Springmed 2007.

Képforrás: pixabay