Az első részben a hol és mikor kérdésekre adtuk meg a választ:
1. Mit jelent ma számunkra a vérnyomás mérése? és
2. Mikor érdemes a vérnyomást mérnünk vagy méretnünk?
Ebben a részben a hogyan kérdését járjuk körbe:
3. Hogyan végezzük a vérnyomás mérését?
- A mérést ülő, kényelmes helyzetben végezzük, legalább 1-2 perces nyugalmi állapot után.
- Legalább két mérést végezzünk ,1-2 perces időmegszakítással, illetve még továbbit, ha az első két mérés között nagy a különbség ( több, mint 5 Hgmm). A második vérnyomásmérésnél pulzusszám ellenőrzést végzünk, illetve az automata rendszerek ezt jelzik.
- Általában standard mandzsettát (12-13 cm hosszú és 35 cm széles) használjunk, de indokolt esetben lehet nagyobb, vagy kisebb mandzsetta is.
- A mandzsetta méréskor mindig a szív szintjében legyen Az első mérés esetében mindkét karon történjen meg a vérnyomás mérése. Ilyen esetben a magasabb érték legyen a referencia.
A mérések leggyakoribb hibái:
- A mérés előtt nincs nyugalmi állapot.
- A lábakat keresztbe rakják.
- Beszélgetés a mérés alatt.
- Az alkar nincs alátámasztva.
- A felkart ruházat szorítja.
4. A vérnyomásméréseknél mérhető értékek összehasonlítása:
Fontos ismernünk, hogy a rendelői vérnyomás mérés során más értéket tartunk normálisnak és kórosnak, mint az otthoni mérés esetében. Ha otthon mérjük a vérnyomásunkat, akkor alacsonyabb értékeket fogunk kapni, mint a rendelőben, akkor is ha a két vérnyomásmérő teljesen azonos.
Otthonunkban a 130/85 Hgmm értéket tekinthetjük normálisnak. Azzal is számolnunk, kell hogy a vérnyomás egyikünknél sem egyforma a nap minden órájában.Reggel egy kicsit magasabb, este és éjjel alacsonyabb . Ha idegesek vagyunk vagy fizikailag terheljünk magunkat, akkor a vér nyomásunk jelentősen megemelkedhet. Ettől még nincs magas vérnyomás betegségünk, hanem szervezetünk alkalmazkodik a terheléshez. Ezért a vérnyomásra vonatkozó értékek normális vagy kóros voltát mindig a nyugalmi állapotú mérésnél kell értékelnünk.
Amikor a magas vérnyomás diagnózisát orvosunk felállítja, vagy a gyógyszeres kezelést indítja, akkor rendszerint felhelyeznek egy 24 órás vérnyomás monitort, mely 20 percenként méri vérnyomásunkat. Így az orvos egy jellemző vérnyomás-profilt kap rólunk. Látja, milyenek a reakcióink, milyen a napi bioritmusunk.
Táblázatban mutatjuk be, hogy a különböző méréseknél mit tartunk normális vérnyomásnak.
. A vérnyomás különböző módszerrel mért normális értékei | |
Higanyos vérnyomásmérés (orvos/asszisztens) normális vérnyomásérték – nappali érték | <140/90 Hgmm |
Otthoni önvérnyomás-mérés normális vérnyomásérték – nappali érték | <13 5/85 Hgmm |
Ambuláns vérnyomás-monitorozással mért érték: normális vérnyomásérték – 24 órás átlagérték | <125/80 Hgmm |
5. Milyen eszközökkel mérjük a vérnyomást otthonunkban?
Sokfajta vérnyomásmérő van ma forgalomban. Nem árt egy kis eligazítást tartanunk a nagy árudömpingben. Nagyon fontos az alábbiak ismerete:
- A legmegbízhatóbbak a higanyos manométerek, azonban ezek ma már kikerülnek a forgalomból (tilos a higanyt használni).
- A leggyakrabban használt és megbízható mérők az automata elektronikus manométerek, melyeket karmandzsettával alkalmaznak.
- Tudnunk kell, hogy háromfajta mandzsetta áll rendelkezésre: normális méret, vastagabb karra szóló és gyermek méret. Ezt a vásárlásnál kérdezzük meg és a karunk vastagságának megfelelőt kérjük.
- A vérnyomásmérőket értékelik, osztályozzák és hitelesítik nemzetközi előírások szerint. Aki magas vérnyomásbetegségben szenved, lehetőleg csak hitelesített eszközt vegyen, mely megbízhatóan méri a vérnyomását. A hiteles mérők listája megtalálható az interneten (www.dableducational.org), a Magyar Hypertonia Társaság honlapján is.
- Nagyon divatos és elterjedt a csuklós mérőeszköz. Ezt lehet használni szűrésre, általános tájékozódó mérésre. Akinek magas vérnyomás betegsége van, az lehetőleg karmandzsettás mérőt vegyen
- Az ujjbegyre szerelhető vérnyomásmérők teljesen bizonytalan eredményeket adnak, használatukat nem javasoljuk.
Ne kösse életét a vérnyomásmérőhöz, de tudatosan használja egészsége védelme érdekében!
Forrás: Hypertonia – 2008/3. szám – szerző: Prof. dr. Kékes Ede
Képforrás: www.suntechmed.com
No Comments