Az életkor előrehaladásával, a szervezet öregedésével számos olyan bőrelváltozás jön létre, amelyek többé-kevésbé minden 70 év fölötti egyénen megtalálhatók és fiziológiásnak tekinthetők. Jellegzetes szerkezeti átalakulások jönnek létre, amelyek a bőr funkcióinak változását is eredményezik. A hám és a bőr alatti kötőszövet elvékonyodik, a verejték- és faggyúmirigyek száma és működése is csökken, aminek következményeként a bőr kiszáradásra hajlamossá válik. Ezért fokozott gondot kell fordítani a helyes bőrápolásra, tisztálkodásra.

Az időskori egészséges bőrápolás alapja a bőrben lévő nedvesség és lipidtartalom helyes aránya mellett a felszín kolonizációját meghatározó ideális pH-érték. Az ideális bőrápolás során olyan hatóanyagokat alkalmazzunk, amelyek helyreállítják az egyensúlyi állapotot és erősítik a védőfunkciókat. Az alkalmazott hidratáló faktorok és lipidösszetevők helyreállítják a károsodott bőrt, így védenek a betegségek kialakulása ellen.

A bőrápoló készítmények lipidfázisa helyreállítja a bőr elveszett zsírtartalmát. A barrierlipidek elsősorban ceramidok, koleszterin és szabad zsírsavak (különösen linolsav), amelyek a stratum corneumban találhatók. A szaruréteg permea­bi­li­tási mebránjának épségét ezek az ún. epidermális lipidek garantálják. A bőrhöz kapcsolódó lipidek lokális alkalmazásával a permeabilitási membrán állapota javítható. Új lehetőség a DMS-t (Derma-Membran-Struktura) tartalmazó báziskészítmény alkalmazása (Physiogel krém és testápoló), amely a bőrben lévő lipidek szerkezetéhez hasonlóan, „lamelláris formában tartalmazza a lipideket.” A készítmény hipoaller­gén és illatanyagmentes.

A 70. életéven túl, de sokszor még előbb is, kialakul a jellegzetes: atro­phia cutis senilis. Fokoza­to­san, szinte észrevétlenül alakul ki. A bőr turgora csökken, elvékonyodik, cigarettapapírszerűen ráncolhatóvá válik.

A száraz, elvékonyodott bőr következtében a legkínzóbb tünet a kialakult erős, sokszor testszerte jelentkező viszketés a pruritus senilis. Természetesen a pruritus senilis diagnózist csak akkor szabad felállítanunk, ha minden más viszkető bőrbetegséget (scabies, diabetes mellitus, pediculosis, Hodgkin-kór, para­neo­plasztikus prurigo stb.) kizártunk.

Az élet folyamán a bőrt ért UV expozíció (erős napfényhatás) késői hatásaként a bőr rugalmas rostjai elpusztulnak, a kollagén rostok degenerálódnak, és klinikailag különböző képek az elasztózisok jöhetnek létre. A bőr szürkésbarnává válik, lentigo vagy ephelis-szerű pigment foltokkal tarkított, néha diffú­zan hiperpigmentált lesz, szárazon hámlik, rugalmatlan mély ráncokkal borított. A sok teleangiectasia mellett gyakoriak a szenilis keratózisok. Ez a jellegzetes kép a krónikus fény­expozició következtében főleg a ruhával nem fedett területeken, ar­con, fejtetőn, kezeken, mellkason, vállakon alakul ki. Nyomatékosan hívjuk fel az idős beteg figyelmét a megfelelő magas faktorú fényvédők állandó használatára.

Gyakran alakulnak ki az életkor előrehaladásával éreredetű daganatok is. A törzsön elszórtan nagyobb számban megjelenő kékesvörös tumorok az angioma senilék.

Az 50. év körül jelennek meg a bő­rön halványbarna vagy barnás­fe­ke­te, lapos, papillomatózus, zsírosan fénylő, jóindulatú növedékek a ver­ru­ca seborrhoicák, számuk az élet­kor előrehaladásával szaporodhat. Típusos lokalizációjuk a háton, mellkason, a karokon és a hajas fejbőrön. A biztos diagnózis, a malig­no­mák kizárása céljából irányítsuk a betegeket bőrgyógyászhoz derma­to­szkó­pos szűrés elvégzésére, legalább évente 1×.

Az életkor előrehaladásával megnövekedett számban találkozhatunk betegeinken rákmegelőző állapotnak tekinthető bőrelváltozásokkal. Ezeket praecancerosisoknak nevezzük (Aktinikus keratózis, cornu cu­ta­neum, Bowen-kór, Paget-kór, len­ti­go maligna).
Ezek a kóros elváltozások önmaguktól nem gyógyulnak meg, feltétlen kezelést igényelnek, mivel ellátásuk nélkül belőlük rosszindulatú bőrdaganat fejlődhet ki.

Rosszindulatú bőrdaganatok
Időskorban halmozottabban fordulnak elő rosszindulatú bőrdaganatok is. Ezeknek leggyakoribb formája a basalioma és a spinalioma.

BASALIOMA
Éretlen, pluripotens, epithelialis sejtekből kiinduló daganat. A daganatsejtek elvesztették differenciálódási képességüket és keratinképző tulajdonságukat. Leggyakrabban krónikus UV expozíció következtében alakul ki.

SPINALIOMA
A hám rosszindulatú daganata, áttétet is adhat, kezdetben a regionális nyirokcsomókba, később haemato­gén úton is. A spinalioma basalioma arány 1:10, férfiakon gyakoribb, mint nőkön. Kialakulásánál lényeges a napsugárzás UVB frakciójának a szerepe, 90%-ban a napfénynek kitett bőrterületeken alakul ki.

A diabéteszes láb
Anélkül, hogy közvetlen oki összefüggés lenne a magas életkor és egyes bőrbetegségek között, bizonyos bőrbetegségek időskorban szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő pl. a diabetes mellitus (diabéteszes láb). Elsődlegesen mikroangio­pa­thiás (mik­ro­keringési) zavarral járó betegség, azonban a makroan­gio­pathia kialakulásának is jelentős rizikófaktora. A cukorbetegekben csak neu­ro­pátia hozzávetőleg 60%-ban, perifériás érbetegség 15%-ban, mindkettő pedig 20%-ban mutatható ki. A cukorbetegek 15%-ánál életük so­rán legalább egyszer kialakul a lábszárfekély, illetve éves szinten a betegek 2-3%-ánál kell ulcus cruris fellépésével számolni A rendkívül gyakori vénás elfolyási zavar, és a szintén gyakori diabetes mellitus egy­idejű előfordulása tehát szokványos jelenség, érthető az időskori kombinált eredetű ulcusok nagy szá­ma, a diabéteszes láb kialakulása.

A mindennapi terápiában a kielégítő szöveti keringés biztosítása a legfontosabb feladat. Ez teremt lehetőséget a seb gyógyulásához és a kiújulás elkerüléséhez egyaránt. El­sőd­leges teendőnk ezért az alapbaj lehetőség szerinti teljes körű rendezése, elsődlegesen a vércukorszint megfelelő értéken történő stabilizálása. Következő a mikroangiopátia fékezése a megfelelő vérnyomásérték beállításával, a trombocita-agg­re­gáció gátlásával és a vérzsírok szintjének rendezésével. Ezeken kí­vül nélkülözhetetlen a mikrocir­ku­lá­ció gyógyszeres támogatása. Ter­mé­szetesen az esetlegesen jelen lévő makrokeringési eltérések (ate­ro­szkle­rózis, vénatrombózis) célszerű kezelése és a neuropátiával összefüggő összenyomatásos komponens eliminációja. Fontos, hogy a már kialakult ulcus kezelésben a modern, ún. „nedves” sebkezelési eljárásokat alkalmazzuk.

Végül – a teljesség kedvéért – megemlíteném azokat a bőrbetegségeket is, amelyek az életkor előrehaladásával gyakrabban fordulnak elő: melanoma, fibroma pendulum, xan­t­helasma palpebrárum, angiosar­co­ma haemorrhagicum Kaposi, a szem­héjak hydradenomái, rhinophy­ma, kraurosis vulnae, et penis, poszt-trombotikus szindróma súlyos formái, ulcus cruris, erysipelas, tinea pedis et unguinum.
A leírtakat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az idős ember ellátása, bőrelváltozásainak gyógyítása, egészségének védelme, panaszainak kezelése komplex interdiszciplináris feladat.

Forrás: Gyógyszerész Továbbképzés 2014; 8 (3): 20–43.  szerző: Dr. Molnár László – Szt. János Kórház, Budapest

Irodalom:
1. Dobozy A, Horváth A, Hunyadi J, et al. Bõrgyógyászat. Eklektikon Kiadó és Nyomdai Szolgáltató Kft. III. kiadás. 2005.
2. Bíró J, Soós Gy. Bőrgyógyászati betegségek. Springer Hungarica 1992. p. 41–43.
3. Molnár L. Bőrgyógyászat. Springer Hungarica 1997. p. 79–83.
4. Molnár L. Téli bőrpanaszok. Gyógyszerész Továbbképzés. 2013; 7 (1) 12–15.
5. Aging And The Skin 1989 Edit: A. K. Balin, A. M. Kligman Raven press 2285 New York 10036
6. Remenyik É, et al. Ultraibolya-fény okozta öregedés. Photoain­ging. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle  2007; 83 (2): 41–49.
7. Emri G, Horkay I. Remenyik É. Szabadgyökök szerepe az ultraibolya fény okozta bőrkárosodásban. Orvosi Hetilap 2006; 147: 731–735.
8. Kárpáti S, Kemény L, Remenyik É. (szerk.) Bõrgyógyászat és venerológia. Medicina Kiadó; 2013.

Képforrás: www.haikudeck.com