A felnőttkorban, társadalombiztosítás terhére igénybe vehető szűrővizsgálatok életkorhoz kötve, a teljes felnőtt (bizonyos estekben a férfi -, illetve női) lakosság számára ajánlott szűrések. Szervezésükben, dokumentálásukban és többük elvégzésében jelenleg meghatározó a háziorvos szerepe, aki betegségmegelőző ténykedések motorja kell, hogy legyen. Ezen szűrővizsgálatok „felajánlása” a háziorvos részéről kötelező, csupán a páciens számára ajánlottak, azaz eldöntheti, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem.

Vizsgálatok 21 éves korig
A szűrővizsgálatok kiindulópontjaként meghatározó a felnőttkori alapstátusz felvétele (21 éves korban ajánlott), mert először ad képet egyes kiemelt kockázati tényezőkről és hatással van további szűrések időzítésére is. Ennek során részletes kórtörténet felvétel történik a családban előforduló korai szív-érrendszeri, illetve daganatos megbetegedésekre, és rögzítésre kerülnek az egyéni életmódbeli kockázati tényezők. Teljes fizikális vizsgálat (ennek keretében BMI és haskörfogat-meghatározás), vérnyomásmérés történik, illetve laborvizsgálatokban meghatározzák az egyes lipidszinteket, az éhomi vércukorértéket, további kockázati tényezőket, a 2-es típusú diabetesz vonatkozásában, nagy kockázatúaknál pedig vércukor-terhelést is végeznek. Megtörténik az aktuális hazai ajánlás szerinti teljes szív-érrendszeri kockázat besorolás is. Ez azért különösen fontos, mert a közepes és nagy kockázatúak esetében a rizikótényezők újabb szűrésére 2 évente kell legalább sort keríteni, míg a kis kockázatúaknál ez 5 évente is elegendő lehet. Szintén az alapstátusz felvételekor végeznek kreatininszint- és vizeletvizsgálatot azokon, akiknek az átlagosnál magasabb a kockázatuk idült vesebetegség kialakulására. Ekkor következik egy tájékozódó látásvizsgálat is (látásélesség, látótér, színlátás), amelyet eltérés esetén szemészeti szakvizsgálat követ. De ekkor történik meg a szájüregi rákelőző állapotok szűrése is, melyet a háziorvos is elvégezhet, de célszerűbb összekötni teljes fogászati állapotfelméréssel  a fogorvosnál. E szűrési aktivitások legnagyobbrészt a háziorvosnál történnek meg, illetve ő javasolja ezeket.

21–40 éves életkor között
Az alapstátusz felvételét követően 21–40 éves kor között 2 évente, korábban kis kockázatúaknál 5 évente ajánlott megismételni a szív-érrendszeri kockázati tényezők meghatározását és a kockázatbesorolást. 2 évente szükséges szűrni a vesebetegséget, illetve a 2-es típusú diabeteszt a fentiek szerint. Erre fokozott kockázatúak esetében javasolt sort keríteni, és szintén 2 évente ajánlott a szájüregi szűrővizsgálat is.

40–65 éves életkor között
40-65 éves kor között az előzőek annyival egészülnek ki, hogy a nagy szív érrendszeri kockázatú pácienseknél kifejezett hangsúly helyeződik a perifériás artériák vizsgálatára, a boka-kar index meghatározására. Továbbá ebben az életkori csoportban már javasolt a tüdőszűrés elvégzése évente akkor, ha azt a helyi tbc-epidemiológiai viszonyok indokolják (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ajánlása szerint). Fontos tudni, hogy a tüdőszűrés nem alkalmas módszer a tüdődaganatok szűrésére, azt a tbc korai felismerésére használjuk.

65 éves életkor felett
65 éves kor felett a megelőző korcsoportban javasolt szűrések az érzékszervek működésének évenkénti szűrésével bővülnek, azaz tájékozódó látás- és hallásvizsgálatot végeznek a háziorvosnál, amelyet szükség esetén szemészeti, ill. hallásvizsgálat, továbbá fül-orr-gégészeti vizsgálat egészíthet ki. Az eddig felsorolt szűrővizsgálatok elvégzése, illetve szervezése tehát a háziorvosi praxisra van alapozva, így természetesen beutaló nem szükséges hozzájuk (ahogyan a fogászatra sem).

Forrás: http://www.dote.hu/ – szerző: DR. JANCSÓ ZOLTÁN egyetemi adjunktus Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék

Képforrás: www.indom.com.ar