Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874
Diéta

A hipertóniások diétája

A célvérnyomás elérése során a „nem-gyógyszeres” kezelés egyik alappillére – az optimális testmozgás mellett és a dohányzás abbahagyásán túl – a megfelelő táplálkozás.

Diéta 1x1 hipertóniások számára
    • a napi zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás legyen legalább 600- 800g
    • döntően növényi olajok, növényi fehérjék, sovány húsok fogyasztását javasoljuk, a napi koleszterin bevitel ne haladja meg a 300mg-ot
    • a napi nátrium bevitel legyen 2,3g alatt, ami azt jelenti, hogy 5,0g-nál kevesebb konyhasót fogyasszunk
    • az alkohol fogyasztás ne haladja meg nők esetén a napi 10g-ot, férfiak esetén a 20g-ot
A zsír- és szénhidrátfogyasztás csökkentése

Az állati zsírok nagyban növelhetik az ételek hagyományos élvezeti értékét, azonban bizonyítottan pont ezek a telített zsírok (hidrogéntartalmú zsírsavak) a legfőbb kockázati tényezői a keringési betegségeknek. A telített zsírsavakat tartalmazó ételeket (pl. zsír, tepertő, szalonna, kolbász) helyett fogyasszunk inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó halakat, fehér húsokat (csirkét, nyulat) és a főzéshez használjunk növényi olajokat.

A legjobb az lenne, ha teljesen kiiktatnánk az étkezésünkből azokat a szénhidrátokat, melyek teljesen hasznosulnak, gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet. Még kevésbé hasznosuló szénhidrátok mennyiségét is érdemes kordában tartani, mert ezek túlzott fogyasztása is testsúlynövekedést okozhat. Nagy segítséget nyújtanak az éhségérzet kiküszöbölésében a bátran fogyasztható élelmi rostok, melyek tulajdonképpen emészthetetlen szénhidrátok. A korpák emelik a táplálék rosttartalmát, és jóllakottsági érzést nyújtanak. Fokozzák a bélmozgást, csökkentik a zsírok, valamint szénhidrátok felszívódását. A vízoldékony rostok az LDL-koleszterint és összkoleszterint is csökkentik.

A nátrium (só) fogyasztás csökkentése, a kálium fogyasztás növelése

A XX. század elején Ambard és Beaujard tudományos vizsgálattal is megerősítette, hogy a sószegény diéta bizonyos magasvérnyomás betegségekben kedvező hatású. A nátrium-, illetve konyhasó-beviteli ajánlás egészségeseknek 2,3 g, illetve 5 g naponta. Hipertónia esetén, valamint középkorúak és idősek számára 1,5 g, illetve 3,8 g javasolt (1g nátrium = 2,5 g só (nátrium klorid – NaCl).

Magyarországon a normál étkezési szokások a szükséges sóbevitel 3-5-szörösét (6-10g/nap) tartalmazzák. Az egyes táplálékok esetén 100 grammra megadva

  • 200 mg nátrium tartalom alatt kis,
  • 200-400 mg közt közepes,
  • 500 mg felett emelkedett nátriumtartalmú értékről beszélünk.

A csökkentett nátriumtartalmú só használatával az ételek íz értéke megmarad és átlagosan 6-8 Hgmm-es (60 éves kor felett 10 Hgmm, fiatalokban 5-7 Hgmm) vérnyomáscsökkenés figyelhető meg. Jelentősen csökkenthetjük a nátrium bevitelét, ha elkerüljük el a sóval tartósított ételeket, a hentesárukat, a készételeket.

A szervezet nátriumkészlete és a vérnyomás közötti összefüggés idősebbeknél erősebb, míg a káliumtartalom és a vérnyomás közti fordított arányosság fiatalokban szorosabb. Ez arra enged következtetni, hogy a hipertónia kialakulásában a kis kálium bevitel, a betegség fenntartásában a vese fokozott nátriumretenciója (visszatartás) játszik szerepet.

A kálium kedvező vérnyomáscsökkentő hatása a fokozott értágító hatással, a víz- és nátriumürítés fokozásával, a renin-angiotenzin elválasztást gátló, és a szimpatikus tónust csökkentő hatással magyarázható.

A hipertónia megelőzésében, és különösen fiatalok esetén van jelentősége a nagyobb kálium tartalmú étkezésnek. Az egészséges szervezet napi kálium igénye 2-5g (50-125 mmol). Az étrend optimális káliumtartalmát elsősorban minél több, káliumban gazdag növényi eredetű táplálékkal fogyasztásával biztosíthatjuk. Az alkohol, a kávé, a cukor és a vízhajtók fokozzák a kálium kiválasztását, a sok kávé fogyasztása éppen a káliumhiányon keresztül vezet fáradékonysághoz.

A kalcium- és magnéziumfogyasztás növelése
A kalcium bevitel növelése (napi 1g) esetenként csökkentheti a vérnyomást, de egészében minimális a hatása. A magasvérnyomás betegségben szenvedők magnézium vérszintje kevesebb, mint a normális populációban mért érték. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásérték szoros – de egészében kismértékű – kapcsolatban van a magnéziumfogyasztással, így a fokozott magnézium bevitel (250 mg/nap) kis fokban csökkentheti a vérnyomást.
Alkoholfogyasztás csökkentése, elhagyása
Az alkohol csökkenti a szívizom összehúzódó képességét, értágulatot okoz. Ezért gondolják sokan – tévesen -, hogy az alkoholfogyasztás kedvező magasvérnyomás betegségben. Azonban az értágulat következtében a szív másodlagosan felgyorsul, és ez perctérfogat növekedést okoz. Ezért hosszú távon az alkohol fogyasztása vérnyomásemelő!! A szívizom károsodás ritmuszavarral jelentkezik, majd a szívüregek tágulata figyelhető meg. Magasvérnyomás betegség esetén az alkoholfogyasztás felső határa férfiaknak 20-30, nőknek 10-20g naponta!! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) férfiak esetében heti 9, nőknél heti 4 egység alkohol fogyasztását „engedi meg” (1 egység = 0,5 liter sör = 2 dl bor = 1 dl tömény ital).
Gyógynövények
Mielőtt felsorolnánk a leggyakrabban ajánlott készítményeket, meg kell jegyezni, hogy ezek alkalmazása orvosi szemmel több okból is aggályos. A legfontosabb hogy hipertonia esetén élethosszig tartó vérnyomáscsökkentésre van szükség, mégpedig a dózis állandóság és a hatóanyag stabilitás mellett, és pont ez nem biztosítható gyógynövényekkel. Prospektív, randomizált vizsgálatok soha nem történtek gyógynövényekkel, nem igazolt a mortalitást csökkentő hatásuk.

A vérnyomáscsökkentés mértéke igencsak változó az elkészített keverék függvényében, ezért annak ellenére, hogy a kisebb-nagyobb mértékű vérnyomáscsökkentő, vízhajtó hatásuk igaz, a kiszámíthatatlanságuk miatt mégsem ajánlhatók hipertoniás betegek kezelésére.

A gyógynövény könyvekben a leggyakrabban a feketeribizli, fagyöngy, galagonya, fokhagyma, aranyvessző, medvehagyma, vöröshagyma különböző keverékei, teaforrázatai, főzetei és egyéb kombinációi szerepelnek.

( Az Új diéta c. folyóirat 2012/5-6 számában megjelent cikk alapján)
Felhasznált irodalom
    • American Diabetes Association: Standards of medical care in diabetes – 2010. Diabetes Care 33 (Suppl. 1): S11-S61. 2010.
    • 2007 Guidelines for the Management of Arterial Hypertension, The Task Force for the Management of Arterial Hypertension of the European Society of Hypertension (ESH) and of the European Society of Cardiology (ESC) Hypertension J. of Hypertension 25:1105-1187, 2007
    • A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása a koszorúér-eredetű, agyi- és perifériás érbetegségek kockázatának becslésére, megelőzésére és kezelésére. Metabolizmus 8 (Suppl A): 1–94.2010.
    • A hypertoniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei. (szerk. Kiss I.) Hypertonia és Nephrologia 13 (Suppl 2): 81–168.2009
    • Aronow WS, Fleg JL, Pepine CJ, et al. ACCF/AHA 2011 expert consensus document on hypertension in the elderly: a report of the American College of Cardiology Foundation Task Force on Clinical Expert Consensus Documents. Circulation 123: 2434–2506.2011
    • Reiner Z, Catapano AL, De Backer G, et al. ESC/EAS Guidelines for the management of dyslipidaemias. The Task Force for the management of dyslipidaemias of the European Society of Cardiology (ESC) and the European Atherosclerosis Society (EAS). European Heart J  32: 1769–1818. 2011
    • Krause T, Lovibond K, Caulfield M, et al. Management of hypertension: summary of NICE guidance. BMJ ; 343: d4891. 2011
    • A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, (szerk. Jermendy Gy.)   Diabetol Hung 2011; 19 (Suppl 1): 5–72. 2011
    • Lindström J, Ilanne-Parikka P, Peltonen M, et al. Sustained reduction in the incidence of type 2 diabetes by lifestyle-intervention: follow-up of the Finnish Diabetes Prevention Study. Lancet 2006; 368: 1673–1679.

No Comments

Comments are closed.