Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874
koleszterin

A koleszterin

Mi a koleszterin?

A gerincesek és az ember testének minden szövetében, sejtjében, főleg az agyvelőben és az idegszövetben található lipoid, azaz zsírszerű anyag. Az emberben a máj naponta mintegy 6-8 g koleszterint szintetizál, emellett az átlagos táplálkozással több száz milligramm koleszterin kerül a szervezetbe naponta. A koleszterin számos fontos vegyület bio-szintézésének (szervezeten belüli előállításának) kiindulási alapanyaga, például hormonok, D-vitamin.

Közel száz évvel ezelőtt, 1913-ban, Anyicskov elsőként írta le a táplálkozással a szervezetben kerülő koleszterin meghatározó szerepét az érelmeszesedés kialakulásában nyulakon végzett kísérletek eredményei alapján. Azóta megszámlálhatatlanul sok kutatás és közlemény igazolta, hogy a táplálkozással történő túlzott koleszterin-bevitel a vér koleszterin-szintjének emelkedéshez vezet, amely a koszorúér-betegség, valamint más szervek ereinek, pl. agy- és végtag-erek elmeszesedésének fokozott kockázatával jár.

Az érelmeszesedés az ütőér falak belső rétegén lejátszódó folyamatok eredménye, kialakulásában nemcsak az emelkedett vér-koleszterinszint, hanem a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás is szerepet játszik. Ezeknek a tényezőknek a következtében koleszterin rakódik le az ütőerek falában, majd kalcium és fibrin, ennek eredménye az érfalak megvastagodása, az érfalakat alkotó simaizomsejtek gyulladásos állapota, az erek beszűkülése, elzáródása, illetve vérrögképződés (thrombus), ezáltal az ütőér elzáródása. Mindez az ütőerek által vérrel ellátott szervek betegségéhez, működési zavarához, elégtelenségéhez, halálhoz vezethet.

Megelőzhető, befolyásolható ez a folyamat?  Ha igen, akkor mit tehetünk?

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, valamint a dohányzás mellőzése döntő szerepet játszik a megelőzésben és a már kialakult betegség kezelésében is. A megelőzés és kezelés részletes ismertetése előtt essék szó a vérben keringő lipidekről, zsírszerű vegyületekről, ezek szerepéről. A lipidek fehérjéhez kötődve – lipoproteinek – vannak jelen a vérben, változó összetételben és denzitásban, azaz felépítésben, sűrűségben. Eszerint van kis sűrűségű, denzitású, az angol elnevezés rövidítését használva LDL-koleszterin (low density lipoprotein), és nagy sűrűségű, azaz HDL-koleszterin (high density lípoprotein) a szervezetben. Ezek a vegyületek különböző mennyiségű koleszterinből, triglyceridből, foszfolipidből és fehérjéből állnak. Az LDL-koleszterin, ill. HDL-koleszterin népszerű elnevezése rossz, ill. jó koleszterin.

A múlt század ötvenes éveitől ismert, hogy minél nagyobb a táplálékokkal elfogyasztott telített zsírsavak mennyisége és a fogyasztás gyakorisága, annál nagyobb az LDL-koleszterin-szint, és ennek következtében az érelmeszesedés veszélye. Másrészről az is igazolódott, hogy a telített zsírsavbevitel csökkentése az LDL-koleszetrin-szint mérséklődésével és így a szív-érbetegségek kockázatának csökkenésével jár. Számos vizsgálat eredményét összegző tanulmányok szerint a telített zsírsavak 1 energia-százalékos csökkentése az LDL-koleszterin-szint átlagosan 1,34%-os mérséklődésével jár. (Az energiaszázalék azt jelzi, hogy az adott tápanyag – ebben az esetben a telített zsírsav – mennyiségéből számított energia (kalória) milyen arányban van az egész napi energia-bevitellel, például 2000 kcal napi összes energia-bevitel esetén az 1 % 20 kcal-energiát jelen, azaz mintegy 2 g telített zsírt). A legutóbbi országos táplálkozási vizsgálatban a lakosság átlagos telített zsírsavbevitele több mint 11 energia% volt, a nemzetközi ajánlás azonban 10 energia%-nál kisebb bevitelt szorgalmaz.

Hogyan érhető a telített zsírsavak bevitelének mérséklése?

Az állati eredetű termékek fogyasztásának korlátozásával – zsíros húsok, húskészítmények, nagy zsírtartalmú tej (3,6 %), a zsíros sajtok, tejszín és tejföl, valamint ezekkel készült ételek, termékek, valamint a pálma- és pálmamag-olaj. Ez utóbbi kivételével a növényi olajok, margarinok csak kis mértékben tartalmaznak telített zsírsavakat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mellőzni kell a nagy zsír-tartalmú állati eredetű élelmiszereket, az állati zsírokat, valamint az említett növényi olajat és ezekkel készült termékeket.

Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy telített zsírsavforrásokat többszörösen telítetlen zsírsavakkal – amelyek a növényi olajokban és azokkal készült termékekben, olajos magvakban vannak jelen nagy mennyiségben, fogyasztva és alkalmazva ételkészítéshez – helyettesítve csökken az LDL-koleszterin-szint. Az 1 energia%-os növelés hatására az LDL-koleszterin-szint 0,59 %-os csökkenése érhető el, tehát önmagában alkalmazva feleannyira hatásos a többszörösen telítetlen zsírsavak növelése, mint a telítetlenek csökkentése, ezért e két változás együttes megvalósítása javasolt. Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy mindkét zsiradéknak nagy az energiatartalma, ezért a kedvező hatású zsírsavak, az említett többszörösen telítetlen, valamint az egyszer telítetlen zsírsavak túlzott bevitele növeli a túlsúly, elhízás kockázatát.

Az említett kedvező hatása a többszörösen telítetlen zsírsavak túlnyomó részét alkotó un. omega-6 zsírsavaknak van, amelyekben a telítetlen kettős kötések a zsírsavlánc végétől visszafelé számított 6. szénatomnál kezdődnek. Ezek a zsírsavak elsősorban a zöldségekben, növényi olajokban (kukorica, szója, sáfrány, napraforgó-olaj), kivéve a kókusz-, és pálmaolajat. A többszörösen telítetlen zsírsavak másik csoportját alkotják az omega-3 zsírsavak, amelyek egyike (alfa linolénsav) növényi eredetű: lenmag, lenmagolaj, repce-, kukorica-, szójaolaj, valamint az olajos magvak – dió, mák, tökmag, tovább nagy zöld levelű főzelékfélék: kelkáposzta, kelbimbó, káposzta, spenót, uborka, zöldpaprika, sárgaborsó, zöldborsó. Ezek a szervezetben – elég rossz hatásfokkal – átalakulnak hosszúláncú omega 3-zsírsavakká, amelyek rövidített neve EPA és DHA, amelyek kész formában a tengeri halakkal (hering, makréla, szardínia, lazac) kerülnek a szervezetbe, de a tojás is tartalmaz kisebb mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak egy másik vérlipid, a triglycerid koncentrációját csökkentik hatásosan, valamint a trombózis-veszélyt. Az ajánlott mennyiség 1-2 energia%, hetenként kétszeri tengeri halfogyasztással ez az ajánlás teljesíthető. A cukorfogyasztás korlátozásának, kerülésének, valamint túlsúly/elhízás esetén a fogyásnak a hatására csökken a triglycerid-szint.

A szív-érbetegségek kockázatát legnagyobb mértékben veszélyeztető zsírsavak a transz-zsírsavak, amelyek egy része természetes forrásokból – marhafaggyú, birkafaggyú, tejtermékek – igen kis mennyiségben, de a hidrogénnel kezelt növényi zsiradékokkal és ezekből készült termékekkel nagy mennyiségben kerülhet a szervezetbe. A transz-zsírsavak növelik az LDL- és csökkentik a HDL-koleszterint, emellett számos káros hatásuk is van. Korábban fő forrásuk a margarinok voltak, mára azonban sikerült valamennyi margarinban 1 % alá csökkenteni a transz-zsírsavakat, azonban még előfordulhatnak olyan termékekben, amelyek nem ellenőrzött forrásokkal kerülnek fogyasztásra.

A koleszterin túlzott bevitele is növeli az LDL-koleszterin-szintet, az ajánlás naponta 300 mg-nál kisebb mennyiség. Ennél a férfiak 50 %-kal, a nők 3 %-kal többet fogyasztanak Magyarországon a legutóbbi (2003) táplálkozási vizsgálat szerint. A legfőbb koleszterinforrások a belsőségek (máj, vese, velő), valamint a zsíros húsok és húskészítmények, állati zsírok és a tojás sárgája, 1 tojás sárgájában mintegy 200 mg koleszterin van. Egy amerikai vizsgálatban néhány éve azt találták, hogy egy hét alatt összesen 6 tojás elfogyasztása még nem növeli a kockázatot, de ennél több már igen.

A zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, valamint a teljes értékű, korpát is tartalmazó gabonatermékekkel kiegészülő táplálkozás, amelyben az állati zsírok csak kis mennyiségben szerepelnek, ezek helyett a növényi olajok vannak jelen, továbbá a túlsúly/elhízás megakadályozása az adagok csökkentésével és a rendszeres testmozgással csökkenti a keringési betegségek kockázatát és elengedhetetlen része a kezelésnek.

Forrás: Hypertonia 2009/4. szám – szerző:  Dr. Zajkás Gábor

Képforrás: www.realshop.hu

No Comments

Comments are closed.