A stressz természetes folyamat! Szükséges az élethez, gondoljunk csak a menekülésre egy vészhelyzetből. Ám a tartós stressz már káros az egészségre.

„Hirtelen megváltoztatja az egész testhőmérsékletet, behatol a lélekbe és a szellembe (és) olyan mély sebet ejt, hogy részletei többé nem képesek emlékekben rögzülni.” (Robert Burton: The Anatomy of Melancholy. 1652. pp. 335-339)

A tartós, krónikus stressz számos tünetet okozhat, leginkább ilyeneket:

• Fizikai: fejfájás, emésztési zavarok, gyomorfájás, a tenyér izzadása, alvászavarok, derékfájás, merev nyak és váll, szapora szívverés, fáradtság, csökkent libidó.
• Viselkedésbeli: túlzott dohányzás, kényszeres rágógumizás, parancsolgatás, mások kritizálása, éjszakai fogcsikorgatás, túlzott alkoholfogyasztás vagy túlevés.
• Érzelmi: sírás, idegesség, unatkozás, érzékenység, képtelenség a változtatásra, düh, oktalan szomorúság, ingerlékenység.
• Kognitiv (gondolkodási, megértési): a világos gondolkodás nehézsége, feledékenység, kreativitás hiánya, emlékezetvesztés, humorérzék elvesztése.
• Spirituális: cinizmus, kétségek, mártírkodás és tanácstalanság, másokkal való együttműködés zavara, düh érzése, görcsösség, érzelmi hullámzás

Amikor már betegségről van szó

A krónikus stressz végül betegséghez vezethet vagy egyes betegségeket súlyosbíthat is. A lelkiállapotra valósággal pusztítóan hat. Okozhat többek között szorongást, depressziót, és állhat az alvászavar hátterében is. Érdekesség, hogy egyaránt okozhat burn out-ot, azaz kiégést és munkamániát is.
Az idegrendszeri hatások mellett a (krónikus) stressz hat az endokrin rendszerre, a vesére, a szívre és az érrendszerre csakúgy, mint a szénhidrát-, fehérje-, ásványianyag- és zsíranyagcserére. A krónikus stressz a szív- és érrendszeri betegségek egyik kockázati tényezője!

A tartós stressz és a vérnyomás

A stressz következtében fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, aminek következtében emelkedik a vérnyomás. Kutatók érdekes vizsgálatot végeztek, aminek az eredményei meggyőzően igazolták a feltételezést, hogy az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkező magasvérnyomás-betegség hátterében fontos szerepet játszik a krónikus stressz. Apácák és „hétköznapi” életet élők vérnyomásértékeit hasonlították össze. Míg a negyvenes éveikben a két csoport között alig volt különbség (nem meglepő talán, hogy már akkor is alacsonyabb vérnyomásértékeket mértek az apácák csoportjában), addig a hetvenes éveikre jelentős különbség mutatkozott. Az apácák vérnyomása szinte ugyanolyan volt, mint három évtizeddel korábban, de a másik csoportban egyértelműen többségben voltak a hipertóniás betegek.

Még több a témáról: A stressz, mint a hipertónia rizikótényezője

Képforrás: pixabay