Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874
kardiológiai

Debreceni Kardiológia Napok – Richter szimpózium

 

A Debreceni Kardiológiai Napokon 2016. március 3. csütörtök délután “A dualizmus aranykora” címmel előadást tartottunk Harangi Mariann docens és Farsang Csaba professzor közreműködésével.  A szimpóziumot én moderáltam.

Először egy Richter Gedeonról szóló filmmel köszöntöttük hallgatóinkat, majd egy esettanulmányt vázoltam fel. A továbbiakban a következőkről beszélgettünk:

Mi a jelentősége az emelkedett vérnyomásértéknek? Mit tudunk a kardiovaszkuláris kockázat főbb tényezőiről?
A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kardiovaszkuláris kockázati tényező, ami mellett az emelkedett koleszterinszint, diéta hiba, dohányzás, mozgásszegény életmód szintén növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. Farsang professzor elmondta, hogy a magas vérnyomás csökkentése igen jelentősen csökkenti a szisztolo-diasztolés hipertóniás betegekben a koronária betegségek gyakoriságát, illetve rizikóját, valamint az összmortalitást is, és mindez az izolált szisztolés hipertóniás betegekben is igazolható volt. A hipertónia hosszú távú kezelése legnagyobb mértékben a szívelégtelenség kockázatát, valamint a stroke és a miokardiális infarktus kockázatát csökkenti. Harangi Mariann docens ehhez hozzátette, hogy a koleszterinnek nagy jelentősége van a szív- és érrendszeri betegségek prognosztikájában. Az epidemiológiai vizsgálatokban log-lineáris összefüggést találtak az LDL-koleszterinszint és az iszkémiás szívbetegség kockázata között.

Minél kisebb a vérnyomás, annál jobb a betegeknek? Mennyi legyen az LDL koleszterin céltartománya? Hol a vérnyomás és a koleszterinszint alsó határa?
A hipertónia kezelési irányelv szerint 140/90 Hgmm alá kell csökkenteni a vérnyomást, és a nagyon nagy kockázatú betegekben pedig 130/80 Hgmm a célvérnyomás. Farsang professzor kritikai észrevételeket fogalmazott meg a nemrégiben megjelent SPRINT-vizsgálat kapcsán, aminek eredményét látva felmerült a jelenleg általánosan elfogadott célvérnyomás értékek megváltoztatása. Jelezte, hogy a vizsgálat pozitív megítélése nemzetközi szakmai körökben nem egyöntetű.
A koleszterinszinttel kapcsolatban a “lower is better” elv értelmében minél alacsonyabbra csökkentjük a beteg koleszterinszintjét, annál nagyobb esélyt biztosítunk a számára, hogy évekkel később ne alakuljon ki szív- és érrendszeri betegsége – magyarázta Harangi docens. Az érvényes hazai irányelvek szerint igen nagy kardiovaszkuláris kockázat esetén az LDL-koleszterinszintet 1,8 mmol/l alá kell csökkenteni, ha pedig nagy a kockázat, akkor ez 2,5 mmol/l. Ezt elsősorban statin adásával kell elérni, és ha az nem sikerül, akkor kombinált terápia jön szóba, elsősorban ezetemib hozzáadásával.

Mivel csökkentsük a vérnyomást? Mivel kezdjünk a koleszterin csökkentéséhez? Mivel érjük el a célértékeket?
A vérnyomáscsökkentés kapcsán Farsang professzor kiemelte az életmód változtatás fontosságát, majd elmondta, hogy már első farmakoterápiás lépcsőben is javasolható kis dózisú fix kombináció adása, mert sokkal jobban csökken a koszorúér-betegségek és a stroke előfordulása a monoterápiával való vérnyomáscsökkentéshez képest. Példaként említette azt a nemzetközi multicentrikus vizsgálatot, amiben a lisinopril és amlodipin fix kombinációval az átlagvérnyomást 130/72 Hgmm-re sikerült csökkenteni. Azt is hozzátette, hogy az ACE-gátlót kapó betegekben a legalacsonyabb kardiovaszkuláris kockázat a lisinoprilt és a perindoprilt kapó betegek körében volt tapasztalható. Gyógyszerek tekintetében az LDL-koleszterin csökkentésnek az első lépése a statinkezelés kell, hogy legyen – vette át a szót Harangi Mariann docens. A különböző statinok között a leghatékonyabb jelenleg a rosuvastatin, ezt követi az atorvastatin és a simvastatin.

Mi befolyásolja a terápiahűséget hipertóniás és statint szedő betegek esetében?
Tapasztalatok szerint a népbetegségnek számító hipertónia, dyslipidaemia és diabétesz esetén nagyon rossz a betegek terápiahűsége, 1 év kezelés után csupán 60% körüli, és e tekintetben nincs jelentős különbség a nők és a férfiak között. A terápiahűség fontos tényezője, hogy a betegnek hány tablettát kell bevenni naponta: 2-3 tabletta esetén 50% körüli, míg 8 tabletta esetén már csak 20% körüli. A statinok szedési szokásai nagyon rosszak hazánkban is és nemzetközi szinten is. Az első hónap végére a betegek fele már ki sem váltja a gyógyszereit. Ennek számos oka van, de a betegek által megjelölt legfontosabb ok a mellékhatások és azoktól való félélem. Ezek a félelmek több esetben alaptalanok. Beszéltünk arról is, hogy milyen módszerekkel lehet növelni a terápiahűséget.

Megállapítottuk, hogy a hipertóniában és hiperlipidaemiában a terápiás együttműködés csekély. Általam megemlített 70 millió beteg adatát feldolgozó vizsgálat szerint a kettős célértéket elérők aránya csupán 32% körüli volt. A duális kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés jelentősége abban áll, hogy ha a vérnyomáscsökkentés és a koleszterincsökkentés önmagában 10-10% kockázatcsökkenést okoz, akkor a kettő együtt már 45%-os rizikócsökkenést eredményez az iszkémiás szívbetegség előfordulásában. Az amlodipin, a lisinopril és a rosuvastatin hasonló farmakokinetikájú szerek. Együttes alkalmazásukkor mind a vaszkuláris, mind a kardiális és a cerebrális hatásainak additív szinergizmusa révén a betegek nagyon sokat nyerhetnek életminőség és élettartam szempontjából. A hazai ROSALIA-vizsgálat igazolta, hogy a Xeter® és Lisonorm® együttes alkalmazása akár naív, akár előzetesen kezelt betegek körében igen eredményes volt a célérték elérésének vonatkozásában (vérnyomás célérték 91%, LDL-koleszterin célérték 67%).

Összefoglalásként elmondtam, hogy ez a kombinációs készítmény hatékony és jól alkalmazható, képes csökkenteni a betegek kardiovaszkuláris kockázatát, alkalmazása biztonságos, és jó eséllyel növeli a betegek terápiahűségét.

Ahogyan a dualizmus kora megteremtette a lehetőséget a Richter Gedeon Gyógyszergyár megalapítására, napjainkban úgy segíti a cég a Xeter® Lisonorm® Kombi gyógyszer-kombinációval azt a terápiás választást, amely a hipertónia és a hiperlipidaemia egyidőben történő kezelésével a betegek kardiovaszkuláris kockázatának jelentős csökkenését eredményezheti.

Forrás: http://kardiologiaonline.hu  Csak regisztráció után elérhető tartalom!

 

No Comments

Comments are closed.