Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874

Házi megfázás-kezelő kisokos

Egy megfázás, de még a kezdődő influenza esetén sokan nem az orvoshoz, hanem a patikába sietnek. Íme egy kis gyakorlati segítség, hogy milyen recept nélküli készítmények segíthetnek a tünetek enyhítésében. Szabó Szilárd dr., Galambokon dolgozó háziorvos remek összefoglaló cikket (OTC szerek alkalmazása influenza idején) írt a Gyógyszerész Továbbképzés online honlapra, ebből olvashatnak részleteket az alábbiakban.

A tünetek

Az ortomixovírusok családjába tartozó influenzavírus (leggyakrabban A, ritkábban B és C típusai) által okozott szövődménymentes vírusfertőzés tünetei a hétköznapi gyakorlatban nem sokban különböznek a vírusos felső légúti megfázásos megbetegedések „általános” tüneteitől.
Rövid, 1-5 napos lappangási idő után a leggyakoribb tünetek a betegség kezdetén:

  • hőemelkedés, láz, hidegrázás, borzongás,
  • általános rossz közérzet, levert­ség, elesettség, fáradtság,
  • végtagi és húzó izomfájdalom, fejfájás.

Hamarosan fellép a torokfájás; az égő, kaparó, szegycsont mögötti fájdalom; a száraz köhögés.

A hurutos tünetek, mint az orrdugulással, orrfolyással járó nátha, kötőhártya-hurut, valamint a váladékos köhögés csak ezt követően alakulnak ki. Az esetek alig ötödében hasmenéssel, hányással járó gastro­enteritis (gyomor-, bél hurut) is jelentkezik (…) 3-4 napnál hosszabban fennálló magas láz esetén felmerül a bakteriális felülfertőződés lehetősége, ezért ez esetben feltétlenül keresse fel az orvost!

(…)

A szövődménymentes esetekben a beteg a legtöbb esetben 5-10 nap alatt magától meggyógyul, átmeneti gyengeség, izzadékonyság maradhat vissza.

A kezelés

Fotó: Sarah Pflug

A kezelés célja a tünetek enyhítése. Első és egyik legfontosabb eleme az ágynyugalom, kiemelendő a pihenés és a bő folyadékbevitel fontossága. A bő folyadékbevitelnek a láz miatti fokozott folyadékvesztés pótlásában, a kiszáradt nyálkahártyák nedvességének fenntartásában, valamint a lerakódott, besűrűsödött nyák viszkozitásának fokozásában, ezáltal a hurutos tünetek csökkentésében van szerepe.

A szövődménymentes influenza kezelésére szolgáló, a közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek – többnyire szájon át szedhető gyógyszerek, szirupok, illetve orrcseppek – többsége recept nélkül kapható (over the count, OTC) készítmény. Orvosi ellenőrzés hiányában használatukat az alkalmazási előírások és a betegtájékoztatók rövid ideig javasolják, napi ajánlott maximális dózisuk is többnyire alacsonyabb adagban került meghatározásra. Az alábbiak szerint csoportosíthatóak.

Lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők

  • ACETILSZALICILSAV

A fehér fűzfa kérgét már időszámításunk előtt is használták láz- és fájdalomcsillapításra, ebből azonosították később a szalicilsavat, mint hatóanyagot. Felix Hoffmannak, a Bayer cég kutatójának 1897-ben sikerült ebből a gyo­mor nyálkahártyájára kevésbé káros származékot, az acetilszalicilsavat előállítani: az Aspirin® 1899 óta van forgalomban. A ciklo­oxi­genáz rendszer működését befolyásoló hatásmechanizmusát John Robert Vane 1971-ben írta le, a felfedezésért 1982-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Ismert, hogy a hozzáadott koffein fokozza az acetil­sza­licilsav fájdalomcsillapító hatását.

Használata kizárólag felnőttekben javallt!

  • PARACETAMOL (ACETAMINOPHEN)

Az egyik leggyakoribb hatóanyag a recept nélküli lázcsillapító és megfázás elleni szerek között. A hatóanyagot először 1878-ban szintetizálták, első klinikai alkalmazására 1887-ben sor került, széles körben azonban csak az 1970-es évektől használatos.

Elterjedtségében rejlik veszélye, mivel túladagolva májkárosító hatású: a laikus beteg könnyen szedhet egyidejűleg több eltérő nevű, de ugyanúgy para­ce­tamolt tartalmazó készítményt. Felnőttek 4 óránként 500 mg-ot vehetnek be (ennyit biztonságosan feldolgoz a máj), 24 óra alatt max. 4000 mg (8 db 500 mg-os tabletta) az adag.

Gyermekeknél 10-15 mg/tskg az adag, 2 hónapos kortól adható. Vesekárosodás esetén adagmódosítás nem szükséges, két bevétel között – a vesekárosodás súlyosságától függően – 6, illetve 8 órát kell várni. Enyhe májkárosodásban a dózis csökkentendő, adagok bevétele közti idő növelendő. Közepes és súlyos májelégtelenségben alkalmazása kontraindikált. Az acetil­sza­licilsavval, a diclofenac és ibuprofen ké­szítményekkel szemben nincs nyálkahártyakárosító hatása, fekélyes betegeknél a paracetamol a javallt lázcsillapító.

A véralvadási paraméterekre nincs hatása, ezért a tartósan anti­koagulált betegeknél is ez lehet a favorizálandó hatóanyag.

  • IBUPROFEN

A propionsav-származékok csoportjába tartozó ibuprofen szintézise az 1960-as években történt, elsőként rheumatoid arthritis kezelésére törzs­könyvezték, jelenleg a para­cetamol mellett az egyik legnagyobb forgalmú recept nélkül kapható hatóanyag. Kitűnő láz- és fájdalomcsillapító hatású NSAID. Felnőttekben a napi max. adag 1200-1800 mg, 4-6 óránként beadott több adagra elosztva. 12 éves kor feletti gyermekeknél 1200 mg, 12 éves kor alatt napi 20-30 mg/tskg a napi max. adag. OTC szerként 3 hónapos kortól szedhető, fiatalabb csecsemőnek, újszülöttnek és/vagy 5 kg testtömeg alatt csak orvosi utasításra javallt. Gyermekeknél 3 napos alkalmazás mellett is fennálló tünetek esetén orvosi kontroll ajánlott.

Kontraindikált aktív fekélybetegségben, súlyos máj-, vese-, illetve szívelégtelenségben, fokozott vérzési hajlam esetén, a terhesség III. trimeszterében, valamint keresztreakciók mi­att olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében acetilszalicilsav vagy NSAID indukálta asztmás tünetek, rhinitis, urticaria szerepel. Máj­ká­ro­sí­tó hatása jóval kisebb, mint a para­ce­ta­mol esetében – paraceta­mol ellenjavallata esetén ibuprofen javasolható.

Hasonlóan a paracetamolhoz, a túladagolás veszélye itt is fennáll több különböző nevű ibuprofen tartalmú gyógyszer egyidejű szedésekor. Fel­nőttek részére 200, 300, 400, 600 és 800 mg hatáserősségű lágy kapszulák, tabletták vannak forgalomban. Érdekesség, hogy Nyugat-Európa több országában, például Német­or­szágban a 600 mg, illetve 800 mg hatáserősség már vény­köteles.

Decongestans készítmények (orrfolyás, orrdugulás esetén alkalmazandó készítmények)

Az eredeti cikkben ez a fejezet erősen szakmai nyelven íródott, ezért az alábbiakban egy összefoglalót olvashatnak.

LOKÁLISAN HATÓ ORRCSEPPEK ÉS ORRSPRAY-K
  • Szimpatomimetikumok: csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát és a fokozott váladékelválasztást. Nem ajánlott túl sokáig használni őket, mert könnyen előfordul, hogy elhagyva a használatukat orrdugulás jelentkezik, ami miatt újra a becsöppent-befúj a használója, és már ki is alakult a „függőség”. Mellékhatásuk is lehet: helyileg az orrnyálkahártya átmeneti enyhe, égő érzéssel járó izgalmát okozhatják. (a csoportba tartozó hatóanyagok: Oximetazolin, Xilometazolin, Tramazolin, Nafazolin, Fenilefrin, Tuaminoheptán

 

  • Egyéb nazális készítmények:
    • orrüreg sóoldatos irrigálásához: alkalmas készítmények
    • illóolajos inhaláláshoz alkalmas készítmények, illóolajos kenőcsök és cseppek
    • és E-vitamint tartalmazó készítmények a károsodott orrnyálkahártya regenerálására
(nem lokálisan ható) SZISZTÉMÁSAN HATÓ DE­CON­GESTANS KÉSZÍTMÉNYEK

A hatása erősebb, ha­té­konyan csökkenti az orrdugulást, tartósan csökkenti a nyálkahártya-duzzanatot. A gyomor-bélrendszerből gyorsan felszívódik, csúcskoncentrációját 1–3 óra alatt éri el a vérben. Recept nélkül egyetlen, ibuprofennel kombinált tabletta kapható.

KÖPTETŐK, AZAZ EXPECTORANSOK

A köptetők a légutakban termelődő nyák mennyiségét növelik, de viszkozitását is csökkentik, elősegítik a csillószőrök mozgását, köhögési ingert kiváltva távolítják el a fel­gyülemlett nyákot.

NYÁKOLDÓK, AZAZ MUCOLYTICUMOK

A nyákoldók a képződött nyák viszkozitásának csökkentésével, elfolyósításával fejtik ki hatásukat. Fontos melléjük a bő folyadékfogyasztás.

  • Az aminosav származék acetil­cisz­tein a légutakban képződő nyákot alkotó muco­proteinek fehérjeláncaiba beépülve az összekötő diszulfid-hidakat bontja. Sokrétű alkalmazási lehetőségei közül kiemelendő májprotektív hatása: a paracetamol túladagolás ellenszere.
  • A karbocisztein hasonlóan az acetilcisz­teinhez a cisztein aminosav származéka. Együttadása köhögéscsillapítóval nem javallt, gyermekeknek 2 éves kor felett adható. Hasz­nálata aktív fekélybetegség fen­nállásakor ellenjavallt.
  • Mucolyticus hatása mellett jelentős sza­badgyökfogó hatása is van az erdosztein­nek. 18 éves kor felett adható, 2–3×1 kapszula dózisban. Súlyos májkárosodásban az adag felére csökkentendő.
  • A brómhexin származék amb­roxol bizton­sá­gosan adagolható újszülött­kor­tól.
  • Összetett növényi hatóanyagot (tárnicsgyökér, kankalinvirág, fekete bodza virág, vadsóska és vasfű) tartalmazó készítmények.

Köhögéscsillapítók

Az ópium-alkaloidok és származékaik vénykötelesek, recept nélkül csak a dextro­metor­fán hatóanyagot tartalmazó készítmények érhetők el. 6 éves kor felett javasolt csak adni. Komplex hatású köhögéscsillapító és köptető szirup is kapható vény nélkül, 2 éves kortól adható. Egyéb hatóanyagok: prenox­dia­zin (1 éves kortól adható), le­vodropro­pi­zin (4 éves kortól adható)

Antiszeptikus, „torokfertőtlenítő” készítmények

A bakteriális felülfertőződés megelőzésében van szerepük, illetve fájdalomcsillapítóval, gyulladáscsökkentővel kombináltan csökkentik a torok­fájdalmat.

Egyéb készítmények

Bár nem indikáltak influenzában, nyálkahártya-duzzanatot csökkentő hatásuk miatt felmerül még a recept nélkül kapható antihisztamin készítmények (cetiri­zin, levocetirizin) használata.

Influenza-szerű tünetek jelentkezése esetén a betegek egy része további kiegészítő készítményeket is használ. Ilyenek például a homeopátiás Oscil­lococcinum, a nagy dózisú C-vitamin, cink tartalmú, propolisz, illetve lándzsás útifű, geránium vagy echinacea (kas­vi­rág) kivonatból készült gyógyszerek és étrend-kiegészítők. A hagyományos népi gyógyászatban alkalmazott alapanyagok, úgy mint a méz, bodza, citrom, hársfavirágzat, fokhagyma alapú készítmények és otthoni keverékek szintén elterjedtek. Haszná­latuk többnyire megfigyelésen, tapasztalaton alapul.

(Kiemelt kép: Matthew Henry)

No Comments

Comments are closed.