Dr. Barna István belgyógyász, a magasvérnyomás-, vese- és zsíranyagcsere betegségek szakorvosa
+3620-327-4874
érrendszeri

Kit és hogyan kell kezelni az érrendszeri betegségek megelőzésére a konszenzus-konferenciák alapján

 

A teljes szív- és érrendszeri kockázat megállapítása
Régebben a betegek részére az orvosok annak alapján írtak fel gyógyszert a rizikó faktorok kezelésére, a szív és érrendszeri betegségek megelőzésére, hogy milyen mértékben volt kóros például a koleszterin, a vérnyomás vagy vércukorszintjük értéke. A normál értéket meghaladókat kezelték életmód változással együtt általában gyógyszerrel is. Ezek a határértékek az évtizedek során változtak, inkább szigorodtak, alacsonyabbak lettek, már így is messze kerültünk attól, ami például  a magas vérnyomás kezelésekben  dívott , hogy ki hány éves, annak megfelelő a vérnyomás határértéke. Ezen az alapon a 60 éves hipertóniásokat 160 Hgmm – ig normális értékűnek tartották.
Az utóbbi két évtizedben a nagy orvosi vizsgálatok alapján kiderült, hogy a betegek szív és érrendszeri kockázata nem vagy nem csak például a koleszterin érték magasságától függ, hanem legalább annyira a betegben jelenlevő egyéb betegségektől illetve rizikófaktoraiktól . Ezt úgy nevezzük hogy globális illetve teljes szív és érrendszeri kockázat. Így hiába van például valakinek 6,8 mmol / literes koleszterin szintje, ha nincs más kockázati tényezője , akkor nem igényel koleszterin szint csökkentő gyógyszeres kezelést.
A különböző rizikófaktorok  s a kardiológiai betegségek kezelését illetékes szakma orvosi társaságai irányítják.  Ezeket össze kell hangolni hiszen egységes elvek szerint kellene kezelni például az eltérő vérzsír, vérnyomás, vércukor értékeket.
Részben Európában, részben az Egyesült Államokban összeálltak az illetékes társaságok, hogy konszenzust, megegyezést hozzanak létre a kezelési irányelvekről. Magyarországon először 2003-ban és 2005-ben kilenc-kilenc, 2007-ben és most negyedik alkalommal 2009 november 6.-án 15 társaság hozott létre konszenzussal közös ajánlást a Szív és érrendszeri betegségek megelőző kezeléséről, a IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia keretében .

A nagy kockázatú betegek, egyének
A preventív kezelésnek első sorban nagy kockázatúaknál van jelentősége.  Ezért mi elsősorban a nagy kockázatú állapot meghatározására fókuszáltunk.
Ide soroltuk elsősorban a szív és érrendszeri betegségeket, valamint a hasonló rizikót jelentő betegséget a diabéteszt  és a krónikus veseelégtelenséget.
Ismerté vált a nemzetközi Konszenzus ajánlások alapján is, hogy azoknak is lehet nagy kockázata, akik még nem szenvednek a fenti betegségektől.

  1. A tünetmentes egyének nagy kockázatának felderítésére, kimutatására négy módszert, megközelítést alkalmaztunk:
    A kockázatot megjósló, vizsgálatok alapján összeállított táblázatok. Ezek közül mi az úgynevezett SCORE táblázatot választottuk, melybe ha bejelöljük az illető nemét, korát, koleszterin, vérnyomás értékét és dohányzási szokásait, akkor leolvasható belőle, hogy az számszerűen eléri vagy meghaladja –e az 5-ös értéket mely azt jelenti, hogy az illetőnek 10 év alatt több mint 5% veszélyeztetettsége van arra , hogy nagy kockázata miatt  szív és érrendszeri betegségben haljon meg.
  2. Vannak egyes olyan súlyos rizikófaktorok, melyek veszélyessége önmagukban felér például a SCORE táblázatban 5 rizikófaktorból számítható kockázattal. Ilyen például a 8 mmol/ l fölötti koleszterin vagy 180/110 Hgmm feletti vérnyomás érték.
  3. Ha legalább három rizikófaktor jelen van 5 nagy kockázati tényezőből ( elhízás, koleszterin , triglicerid, vérnyomás, vércukor értékek ), azt is nagy kockázatnak számítjuk. Ezt orvosi kifejezéssel metabolikus szindrómának nevezzük.
  4. Egy másik megközelítés ha még több rizikófaktorból választunk, ha a már említett hagyományos rizikófaktorokból három jelen van és az egyéb, a táblázatban felsorolt közel tízből ( például magas húgysav érték) még plusz egy, akkor a betegnek nagy a kockázata. Ezt orvosi kifejezéssel Globális Kardiometabolikus Kockázatnak nevezzük.

A fenti négy közül nem kell jelen lenni mind a négynek, egy jelenléte is már tünetmentes nagy kockázatot jelent.

A nagy kockázathoz tartozó célértékek
A Konszenzus Konferenciák feladata volt, hogy megállapítsa azokat a célértékeket, melyek elérésére kell törekedni, hogy a kockázat csökkenthető legyen.

Célértékek a nagy rizikófaktorok területén nagy kockázatban:
Koleszterinszint : 4,5 mmol/l alatt
Triglicerinszint :  1,7 mmol/l alatt
HDL-koleszterinszint : férfiaknál 1,0 nőknél 1,3 mmol/l felett (védőfaktor)
Vérnyomás: 130/80 Hgmm alatt
Vércukor : 6,0 mmol/l alatt
Elhízás: férfiaknál 102, nőknél 88 cm alatti haskőrfogat

Gyógyszerek, melyeknek preventív hatásuk is van
Vannak olyan vérnyomás vagy koleszterinszint csökkentő vagy véralvadás gátló vagy egyéb gyógyszerek melyekről kiderült, hogy fő hatásuk , például a vérnyomás csökkentése mellett más egyéb, az érelmeszesedést gátló, például a szívinfarktust megelőző hatásaik is vannak.
A Konszenzus Konferencia feladata volt az is, hogy egyetértésre jussunk abban, hogy milyen gyógyszereket ajánlott megelőzési céllal javasolni a különböző nagy kockázatú betegségekben. Ezeket megvitatás után táblázatban az orvosok számára összefoglaltuk ( a Konszenzus Konferencia irányelvei elsősorban orvosoknak szólnak, a jelen cikkben ennek lényegét próbáljuk a lakosság felé ismertetni. )
Egyetértés alakult ki abban, hogy a szív és érrendszeri betegségek megelőzésére kinek rendeljen az orvos  például aszpirint, vagy hasonló trombózis gátló gyógyszert nagy kockázatú állapotokban , persze a lehetséges mellékhatások figyelembevételével.
Általában az orvos ilyen céllal aszpirint vagy hasonló szert rendelhet, minden szív és érrendszeri betegségben szenvedő betegnek vagy olyan cukorbetegeknek, akinek még plusz rizikófaktora van, vagy olyan férfiaknak akiknek az említett SCORE értékük 10% felett van és nincs kontrollálatlan magas vérnyomásuk.
Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek betegség megelőző hatásuk miatt szintén szerepük lehet a nagy kockázatú betegek preventív kezelésében. Abban is állást foglaltunk, hogy influenza vakcina „minden szív és érrendszeri betegnek javasolható”.

A konszenzus konferencia utóélete
A konszenzus konferencia ajánlásaiból színes A/4-es posztert készítünk, melyet minden orvoshoz igyekszünk eljuttatni és melyből az orvosok az ajánlások lényegét egyszerűen leolvashatják, megjegyezhetik. Emellett a korábbiakban is jelenleg is, a legkülönbözőbb orvosi folyóiratokban közöljük azokat.
Minden ajánlás elsősorban annyit ér amennyit megvalósítanak belőle ezért az irányelvek végrehajtását is ellenőrizzük. Az  un. CÉL, REALITY, MULTI GAP programokban az évek során javulás volt kimutatható a célértékek elérésének arányában így a 4,5-ös koleszterin célértéke 2004-ben 11,7 2005-ben 22 és 2006-ban 30%- uk érte el. Ez jelentős javulás, de sajnos még messze van az ideális 100%-tól.
A Konszenzus kiadványban három táblázat foglalkozik az életmód változtatási programmal is, a táplálkozás a fizikai aktivitás és a dohányzás területén. A Springmed kiadásában megjelent „ A Nagy Rizikófaktorok” című könyvben a lakosság számára át írt rizikófaktor célértékek és a SCORE táblázat is szerepel.
Reméljük, hogy az orvosok és a betegek együttműködésével a szív és érrendszeri betegségek megelőzése tovább javul, melyről Országos adatok is vannak és elérhetjük azt a célt is, amit a IV. Kardiovaszkuláris Konferencián kitűztünk, hogy a koleszterin célérték jelenlegi 30%-os elérési aránya 2011-re 10% -kal , 40%-ra emelkedjen.

 

Forrás: Hypertonia 2009/4.  – szerző: Dr. Pados Gyula – a Szent Imre Kórház Obezitológia–Lipidológia Részlegét vezeti, az Elhízástudományi Társaság főtitkára, címzetes egyetemi docens, kandidátus, a Táplálkozási Fó- rum elnöke, a IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzuskonferencia szervezője

A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára 2014. november 28-án 09.00-16.00 óra között, a Stefánia Palotában került sor. (szerk.)

No Comments

Comments are closed.