1. Mit jelent ma számunkra a vérnyomás mérése?

A mérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –  ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás emelkedése – akár csak kis mértékben – már megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő. Nem véletlenül nevezik a magas v érnyomást  alattomos betegségnek, hiszen akár 180-200 Hgmm magasra is emelkedhet a nyomás és mégsem érzünk komolyabb panaszt. A panaszmentes időszak adott esetben évekig is fennállhat.
A vérnyomás emelkedését nem lehet csak egyszerűen egy számmal jellemezni, ezért ma a gyakorlatban szeretünk egy más fogalmazást használni:

1. Optimális vérnyomás
2. Normális vérnyomás
3. Magas normális vérnyomás

Nézzük, mit jelentenek ezek számokban.
Optimális a vérnyomás, ha a szisztolés 120 Hgmm, a diasztolés 80 Hgmm alatt van
Normális a vérnyomás, ha a szisztolés 120-129 Hgmm között, a diasztolés 80-84 Hgmm között van
Magas normális a vérnyomás, ha a szisztolés 130-139 Hgmm között és a diasztolés 85-89 Hgmm között mozog.

Csak ezt követően jön a jól ismert 140/90 Hgmm, melyet kezelő orvosaink oly gyakran hangoztatnak, mint a hypertonia határát. Számos, nagy résztvevő számmal végzett népesség felmérést végeztek, melynek alapján kiderült, hogy minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kevésbé kerül veszélybe szervezetünk, annál ritkábban szenvedünk, szív, vese, agy eredetű betegségeket, melyek már veszélyeztetik életünket. Előre kell gondolkodnunk.

Egy több ezer résztvevőből álló laposság csoportot 14 éven keresztül ellenőriztek A vizsgálat indulásakor semmiféle panaszuk nem v olt, A részletes vizsgálat során nem találtak szervi betegségre utaló eltéréseket. Az induló vizsgálatnál a vérnyomás alapján az egyéneket három csoportra osztották: optimális, normális és magas normális értékű csoportra. Mindhárom csoport egyéneit évente ellenőrizték panaszok és tünetek alapján.  10 év elteltével a veszélyes események előfordulása (szívthrombosis, agyi esemény, érszűkület, stb.) legkisebb volt az optimális vérnyomású egyéneknél. Akiknek a vérnyomása kezdetben normális volt, ott 10 év  elteltével a események előfordulása megduplázódott. Azok egyének, akiknél kezdetben magas normális vérnyomást mértek, azoknál megnégyszereződött az események előfordulása.

Ennek alapján mondhatjuk, nemcsak arra kell figyelnünk, hogy normális a vérnyomásunk, hanem lehetőleg optimális legyen, azaz minél alacsonyabb a vérnyomásunk annál nagyobb a túlélési esélyünk.

2. Mikor érdemes a vérnyomást mérnünk vagy méretnünk?
Amennyiben egészségesnek érezzük és tartjuk magunkat, akkor elegendő egy évben egyszer megméretnünk a vérnyomásunkat. Célszerű a minden honpolgár számára kötelező általános szűrés keretében megvalósítani a mérést, mert ilyenkor más fontos jellemezőnket is megismerhetjük, mint pl a vércukor, vagy éppen a koleszterin szint. Ma már nem meglepő, hogy csaknem minden magyar családban van vérnyomásmérő, igy lehetőségünk van otthonunkban is ellenőrizni magunkat.

Más a helyzet akkor, ha már egy ízben magasabb vérnyomásértéket mértek.. Ebben az esetben  – bár orvosaink is  elszokták mondani, mégis hasznos, ha tudjuk az aranyszabályokat:

• Ha a vérnyomásunk 120/80 Hgmm felett van, de nem éri el a 140 illetve 90 Hgmm értéket, akkor érdemes félévente egyszer mérés ellenőrzést végezni. Tanácsos a reggeli órákban, felkelés után, valamint este a napi munkatevékenység végeztével a méréseket elvégezni
• Ha a vérnyomásunk 140 illetve 90 Hgmm felett van három egymást követő mérésnél (lehetőleg hetente 1-1 mérés), akkor mindenképpen magas vérnyomás betegségről kell beszélnünk és forduljunk orvoshoz.
• Magas vérnyomás betegségben szenvedőknél a kezelőorvos szabja meg a mérés időpontjait

Azt kell tudnunk, hogy a mérés technikája szerint három mérési lehetőség áll rendelkezésre

rendelői mérés ( orvos, vagy asszisztens, ápoló végzi)
otthoni mérés, melyet saját magunkon végzünk
speciális 24 órás vérnyomás monitorozás, melyet a háziorvosi, vagy szakrendelőben  indítanak el.

A vérnyomás ellenőrzése tekintetében az otthoni vérnyomás mérés egyre jobban terjed, mert a betegek egy részében (15-30%) a rendelőben mért vérnyomás rendszeresen magasabb, ezt hívjuk „fehérköpeny hypertonia”-nak. Egyre több adat szól egyébként amellett, hogy a „fehérköpeny” hypertoniások jelentős részében a későbbiekben ténylegesen hypertonia betegség fejlődik ki, tehát nem ártalmatlan jelenség, fokozott sziv –és érrendszeri rizikót jelenthet.

• Magas vérnyomás betegségben szenvedőknél az otthoni vérnyomásméréseket rendszerint úgy ütemezzük, hogy reggel felkelés előtt az ágy mellett ülve legyen az első mérés, mielőtt még az aznapi gyógyszereinket bevesszük.. A második mérés este lefekvés előtt történjen. Ezt a mérés sorozatot végezzük el egy hétig és mutassuk meg orvosunknak.
• A magas vérnyomás gyógyszeres beállítása során igen hasznos 1-2 heti ilyen mérés, mellyel nagyon sokat tudunk segíteni orvosunknak.
• Amikor mér megfelelő módon beállt a vérnyomásunk, akkor is érdemes 3-6 hónaponként egy-egy hetes vérnyomás ellenőrzés elvégzése.

Fizikai aktivitásunk, terhelhetőségünk ellenőrzése

• Sokan szeretik fizikai aktivitásuk mértékét ellenőrizni. Erre nagyon alkalmasak a forgalomba lévő készülékek, mert nemcsak a vérnyomást, hanem a pulzust is jelzik.
• Vegyük figyelembe, hogy a kor előrehaladásával a terhelés mértéke nagyságában vérnyomásunk és pulzusunk jelentősén megemelkedhet. A szisztolés nyomás 170 Hgmm, a pulzusszám 130/perc főlé emelkedése esetén forduljunk orvosunkhoz tanácsért.

Ne kösse életét a vérnyomásmérőhöz, de tudatosan használja egészsége védelme érdekében!

Forrás:  Hypertonia – 2008/3. szám –  szerző:  Prof. dr. Kékes Ede

Képforrás: www.imgkid.com