Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlőben lévő egyéb alkotóelemeknek köszönhető.

Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok (leginkább a C- és B-vitaminok), egyes ásványi anyagok (kálium, kalcium, magnézium, mangán, vas), aminosavak, enzimek és más szerves anyagok (például fenolok). A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és zsírok bontásával segíti az emésztést. A borok élettani hatása leginkább a polifenoloknak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi (1800-4000 mg/l) fenolos vegyület található, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb, mint a fehérboroké. (A fehérborokat héj nélkül, míg a vörösborokat héjjal együtt érlelik, így a héjban lévő, antioxidánsokban gazdag polifenolok nagy mennyiségben oldódnak át a szőlőlébe.)

Forrás: Dr. Barna István – Dr. Krasznai Magda: Ahhoz képest… 50 felett egészségesen; Szaktudás Kiadó Budapest 2011. 

Kiemelt kép: Pixabay.com