A gyermekkori hypertonia kezelése
A nem gyógyszeres kezelés tekintetében az életmód és környezeti tényezők szerepe jól ismert. A sóbevitel ésszerű megszorítása lényegében mindenkinek ajánlható. Csak néhány, a hypertoniát kísérő speciális állapot (tubulopathiák, sóvesztő vese) jelent kivételt. Prehypertoniában önmagában is normalizálhatja a vérnyomást, hypertoniában a vérnyomáscsökkentő szerek hatását fokozza. A sóbevitel és a súlyfelesleg csökkentése, valamint a dinamikus testedzés egymástól függetlenül csökkentik a vérnyomást, ezért kövér, illetve praehypertoniás gyermekeknek feltétlenül ajánlottak.
Átadás a felnőttgondozásba
A krónikus betegség – így például hypertonia – miatt gondozott beteg felnőttgondozásba való átadása nagy körültekintést és gondos előkészítést igényel. Közismert, hogy a krónikus betegek együttműködési hajlandósága ebben az időszakban a legrosszabb, így előfordulhat, hogy hosszú időre „eltűnnek” az ellátórendszerből, és csak akkor bukkannak fel újra, amikor betegségük már visszafordíthatatlan másodlagos célszervkárosodáshoz vezetett. Fejlett egészségüggyel rendelkező országokban ez a tranzíciós időszak kiemelt figyelmet kap, erre szakosodottorvos-, nővér-, pszichológuscsoport foglalkozik a betegekkel.
Útravaló. A hypertonia sikeres kezelése feltételezi, hogy a kivizsgálás során megfelelő diagnózishoz jutottunk, meghatároztuk a hypertonia fokát, felmértük az esetleges célszervkárosodást, megismertük a társbetegségeket, felmértük a beteg szociális körülményeit és mindezeknek megfelelően racionálisan terveztük meg a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelést.
Forrás: MEDICAL TRIBUNE – 2014. decemberi szám
Szerző: Prof. dr. Reusz György – Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
Képforrás: stocksnap.io


No Comments