Testsúlycsökkentés – 2014
Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek testsúlycsökkentő módszereire, akkor elég összetett képet kapunk, elég sok változást éltünk meg. Ezek az események két részre oszthatók: egyrészt az orvosi, dietetikusi ajánlásokra, másrészt pedig arra a számos – interneten, telekommunikációban megjelent – módszerre, sokszor „csodamódszerekre,” amelyek tudományosan nem bizonyíthatók, nem csak hatásuk, sokszor mellékhatásaik sem ismertek. E helyen elsősorban a tudományos eredményekre tekintünk vissza, mégpedig döntően a diétás kezelésre fókuszálva, és arra, hogy 2014-ben hová is jutottunk.
Diéta, életmódváltoztatás, mozgás, gyógyszeres kezelés
Szakmai szempontból elfogadható, hogy a testsúlycsökkentésnek 4-5 komponense van, a diéta, az életmód megváltoztatása, a fizikai tréning, a gyógyszeres kezelés, szükség esetén a gyomorszűkítő műtét. Eredményes testsúlycsökkentés elsősorban diétától várható, amely önmagában fogyaszt. Eközben erről voltak a legtöbb viták az utolsó évtizedekben. Ezen belül kevésbé volt vita abban, hogy a táplálékbevitelt, vagyis a kalóriabevitelt csökkenteni kell-e. Az, hogy ezen belül melyik tápanyagféleséget, a zsírt, a szénhidrátot, netán a fehérjét korlátozzuk, arról még napjainkig is tartó viták vannak.
Diéta, az életmód megváltoztatása, fizikai tréning, gyógyszeres kezelés, szükség esetén gyomorszűkítő műtét. A diéta legyen
- Kalóriaszegény: kevesebb étkezéssel, az energiabevitel csökkentésével testsúlycsökkentés érhető el.
- Szénhidrátszegény, mérsékelten zsírszegény: a szénhidrátszegény diétákkal, a gyorsan felszívódó szénhidrátok bevitelének korlátozásával 3-4 kg-mal többet lehet fogyni fél év alatt, mint a zsírszegény diétákkal. Ezért indításnak ez a típusú diéta javasolt, fél év után pedig – az elért 10–14 kg testsúlycsökkentés után – elsősorban a kalóriabevitel csökkentésére kell koncentrálni, ha tovább akarunk fogyni vagy megtartani az elért testsúlycsökkenést.
A fizikai tréningről jó tudni: az általános diétával szemben csak a zsírszövetből fogyaszt!
Tudományos vizsgálatokban összehasonlították az Atkins-féle diétát egyéb orvosi diétákkal, úgymint a mediterrán étrenddel, a ZONE diétával, az ORNISH diétával, valamint az amerikai táplálkozási piramis irányelveire épült LEARN diétával. A mediterrán étrend gabonatermékeket, zöldségeket, tengeri halakat, olívaolajat, illetve vörösbort is tartalmaz. A ZONE diéta ugyan szénhidrátszegényebb (40 százalék), de csak mérsékelten. Az ORNISH diéta egy lakto-ovo-vegetáriánus diétának felel meg, a hús- és a halfogyasztás tiltásával. A LEARN diétában a piramis szerint napi 6–11-szer ajánlanak fogyasztani kenyeret, rizst, tésztákat, 55 százalékos arányban szénhidrátot. Egy év után az Atkinsszel 4,7, a ZONE-val 1,6, a LEARN-nel 2,6, az ORNISH-sal 2,2 kg fogyást értek el. Atkins-diétával a fogyás a mediterrán étrendet is felülmúlta (2 év után 4,9, illetve 4,0 kg), míg a zsírszegényen diétázó csoport csak 2,9 kg-t fogyott. 1983 óta a Szent Imre Kórházban, majd az Anyagcsere Központunkban már 18 000 elhízottnál alkalmazunk hosszú távú fogyókúra előtt egy egyhetes, bevezető, 600–800 kalóriás diétát, miközben kivizsgáljuk és felkészítjük a pácienseket a hosszú távú, 1200–1500 kalóriát tartalmazó diétára. Saját vizsgálatot is végeztünk együtt a debreceni egyetemen a Paragh György professzor vezette munkacsoporttal, amelyben a betegek a szénhidrátszegény diétával 8,56, a zsírszegény diétával 6,06 kg-ot fogytak négy hónap alatt.
(folytatjuk)
Forrás: Hypertonia 2014/3; Tudomány Kiadó, 2014, HU ISSN 1789–8870
Szerzők: Dr. Pados Gyula, Dr. Simonyi Gábor, Prof. Dr. Bedros J. Róbert Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ és Főigazgatóság
No Comments