A beteg és a krónikus betegség
„…mert mindent szívemre vettem” (Préd. 9. rész)
Depresszió és krónikus betegség
2. táblázat Metabolikus szindróma
Gyógyszeres terápia
A legismertebb a SADHART-vizsgálat, amely a sertralin hatását, megbízhatóságát vizsgálta akut MI-ben és instabil anginában. A sertralint szedő betegek körében a 6 hónapos kezelés alatt kevesebb kardiovaszkuláris esemény következett be, mint a placebocsoprtban (57). A SADHART-substudyban a sertralin terápia csökkentette a béta-tromboglobulin, a trombocita 4-es faktor, és a P-szelektin mennyiségét. A paroxetin hasonlóképpen (37). Figyelmre méltó az ENRICH D-tanulmány is, amely vizsgálta a farmakoterápia mellett a pszichoterápia hatását is. 1834 poszt-MI-beteg, 29 hónapos követés: alacsonyabb számú reinfarktus és halálozás volt SSRI-kezelésre (sertralin, paroxetin, fluoxetin, citalopram). A sertralin terápiában részesülők mortalitása 7,4% volt, az antidepressszáns kezelést nem kapott betegek esetében 15,3%!
A kognitív-viselkedésterápia javította az együttműködést (58). Egy másik vizsgálatban 693 depressziós pácienst 5 éven át követtek, és a hosszú távú SSRI-kezelés csökkentette az akut miokardiális infarktus rizikóját (59).
Bizonyított, hogy a depresszió kezelése javítja az endothelfunkciót, az autonóm idegrendszeri működést, és a gyulladást, sőt a dohányzást is mérsékeli.
Posztstroke depresszió: 137 iszkémiás stroke-betegnél nézték a depresszió kialakulásának gyakoriságát, 1 éven belül: a placebocsoportban 30%, sertralin szedés alatt 10% volt. A sertralin terápia csökkentette a depressziós stroke-betegek számát és a következő évben a kezelteknél 2/3-os csökkenést értek el a kardiovaszkuláris mellékhatások tekintetében (60).
A szelektív szerotonin-visszavételt gátló antidepresszáns – SSRI szerek (pl. sertralin) endothelvédő aktivitással is rendelkeznek, egyes szerzők szerint ez másodlagos prevenciót is jelenthet (61). Elengedhetetlen a komplex rehabilitációs program is: testmozgás, diéta, gyógyszer, súlycsökkentés, dohányzás abbahagyása, valamint egyéni konzultációk igénybe vétele, pszichiáter, pszichológus, szociális munkás közreműködésével.
Életmód, tanácsok, az orvos edukatív szerepe
Egy metaanalízis szerint a stresszkezelés, és az edukáció a kardiológiai rehabilitáció során a visszatérő MI-k számának 29%-os, a halálozást tekintve 34%-os csökkenést jelentette, 2-10 éves követés során (64).
Kollaboratív gondozás
A komorbid betegségekben is szenvedő kardiológiai páciens kezelése teammunkát igényel. Példaértékű együttműködésről számol be a következő randomizált, kontrollált vizsgálat, amelyet 214, nehezen egyensúlyban tartott, diabetes mellitus, koronáriabetegség, vagy mindkettő, és depresszió diagnózist kapott beteggel végeztek(67). Alapellátásban, egyénre szabott program alapján, képzett nővérek bevonásával történt a gondozás, amely valamennyi kórképre kiterjedt. Diétás tanácsadás és a testmozgás facilitálása, a találkozások között telefonhívás, betegtájékoztatók adása egészítette ki az orvosi munkát. Eredmény: 12 hónap elteltével szignifikáns csökkenés volt a szisztolés vérnyomás, HgbA1c, LDL-koleszterinszint tekintetében. Javult a betegek adherenciája, életminősége és hangulata is.
Irodalomjegyzék:
50. Katon WJ. Epidemiology and treatment of depression in patients with chronic medical illness. Dialogues Clin Neurosc 2011; 13: 7–23.
51. Hahn SR, Kroenke K, Spitzer RL, et al. The difficult patient: prevalence, psychopathology, and functional impairment. J Gen Intern Med 1996; 11: 1–8.
52. Ciechanowski PS, Walker EA, Katon WJ, et al. Attachment theory: a model for health car utilization and somatization. Psychosom Med 2002; 64: 660–667.
53. Hoen PW, Whooley MA, Martens EJ, et al. Differential associacions between specific depressive symptoms and cardiovasular prpgnosis in patients with stable coronary heart disease. J Am Coll Cardiol 2010; 56: 838–844.
54. Carney RM, Freedland KE, Eisen SA, et al. Major depression and medication adherence in elderly patients with coronary artery disease. Health Psychol 1995; 14: 88–90.
55. Tiringer I, Simon A, Herrfurth D, et al. A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szűrőtesztként történő alkalmazása. Psychiat Hung 2008; 23: 430–443.
56. A szavakon túl. (Szerk. Varga Katalin) Budapest: Medicina Kiadó; 2011.
57. Glassman AH, O’Connor CM, Califf RM, et al. Sertralin treatment of major depression in patients with acute MI or unstable angina. JAMA 2002; 288: 701–709.
58. Berkman LF, Blumenthal J, Burg M, et al. Effects of treating depression and low perceived social support on clinical events after myocardial infarction. The ENRICH randomized trial. JAMA 2003; 289: 3106–16.
59. Kimmel SE, Schelleman H, Berlin JA, et al. The effect of selective serotonin re-uptake inhibitors on the risk of myocardial infarction in a cohort of patients with depression. Br J Clin Pharmacol 2011; 72: 514–517.
60. Rasmussen A, Lunde M, Poulsen DL, et al. A double bind, placebo controlled study of sertraline in t he prevention of depression in stroke patients.Psychosomatics 2003; 44: 216–221.
61. Serebruany VL, Glassman AH, Malinin AI, et al. Platelet/ endothelial biomarkers in depressesd patients treated with the selective serotonin reuptake inhibitors Sertraline after acute coronary events. SADHART platelet substudy. Circulation 2003; 108: 939–944.
62. Gardiner P, Phillips R, Shaughnessy AF. Növényi hatóanyagok és más táplálékkiegészítők: gyógyszerkölcsönhatások krónikus betegségekben. Orvostovábbképző Szemle 2008: 15(7–8): 31–37.
63. Németh A, Ágoston G. A kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszió kapcsolata, farmakoterápiás lehetőségek. A major depresszió, mint prediktív rizikófaktor. Card Hung 2003; 33: 259–267.
64. Dusseldorp E, van Elderen T, Maes S, et al. A meta-analysis of psychoeducational programs for coronary heart diesase patients. Health Psychol 1999; 18: 506–519.
65. Friedman M, Thoresen CE, Gill JJ, et al. Alteration of type A behavior and its effect on cardiac recurrences in post myocardial infarction patients : Summary results of the recurrent coronary prevention project. Am Heart J 1986; 112: 653–665.
66. Pilling J. (szerk.). Orvosi kommunikáció: egyetemi tankönyv / szerk. Pilling János Budapest: Medicina; 2008. 509. Második, átdolgozott kiadás. Budapesdt: Merdicina; 2008.
67. Katon WJ, Lin EH, Von Korff M, et al. Collaborative care for patients with Depression and Chronic Illnesses N Engl J Med 2010; 363: 2611–2620.
Forrás: Cardiologia Hungarica | 2016 | 46. évfolyam, 2016. 2. szám
szerző: Dr.Moretti Magdolna – Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Pszichiátriai Gondozó, Eger
No Comments